Hol a kár?

Ehhez felvételi kérelmet kellett beadnia, s hogy, hogy nem, ehhez nem csatolta megfelelően a gimnázium 11. évfolyamában szerzett jegyeiről szóló dokumentumokat. Ezért a felvételi kérelmét elutasították, holott megvoltak a szükséges pontjai. A hallgató nem nyugodott bele, pert indított az egyetem ellen, mondván, hogy annak fel kellett volna hívnia hiánypótlásra, ha nem találták a 11. évfolyamon szerzett jegyeit. Miközben ez a vita ment, eltelt egy év, s a hallgató újra beadta a jelentkezését, ezúttal minden szükséges dokumentumot csatolt, és felvették. A huzavona alatt azonban lecsúszott egy vizsgáról, emiatt az évet meg kellett ismételnie. Időközben a perében ítélet született, amely kimondta, hogy az egyetem jogellenesen járt el, amikor a hiányzó dokumentumok miatt elutasította a jelentkezést, hanem fel kellett volna szólítania hiánypótlásra.

Ezután a hallgató egy másik pert indított, amelyben közigazgatási jogkörben okozott kárért perelte az egyetemet. Azzal érvelt: ha felszólítják hiánypótlásra, akkor egy évvel hamarabb végez, s így ennyivel többet dolgozhatott volna. Az egyévnyi rezidensi bérét mint elmaradt hasznot követelte tehát az egyetemen az általános kártérítési szabályok alapján.

Az egyetem azzal érvelt, hogy a kérdéses vizsgáról a saját hibájából maradt le, tehát maga is közrehatott abban, hogy évet kellett ismételnie. Ezért az egyetem kártérítési felelősségének nincs jogalapja.

A hallgató azzal érvelt, hogy ha nincs az egyetemnek az a jogellenes döntése, amellyel hiánypótlás nélkül elutasították a felvételi kérelmét, akkor az egész probléma nem lett volna, a vizsgát szeptemberben is letehette volna, amit így azért nem tudott megtenni, mert új hallgatói jogviszony jött létre, amikor átkerült a költségtérítéses képzésről az államilag finanszírozottra.

A bíróság végül elutasította a hallgató kérelmét, de azzal, hogy a kártérítésnek van jogalapja, tehát jogos lenne – csak éppen kár nincs egyelőre. Ugyanis az elmaradt rezidensi fizetést csak akkor igényelhetné a hallgató, ha meglenne a diplomája. Hiszen az is megeshet, hogy nem tudja elvégezni az egyetemet, és akkor nincs miről beszélni. Ezért a Kúria arra jutott, hogy a hallgató kártérítési keresetét már a kezdet kezdetén, idézés nélkül el kellett volna utasítani.