Kutyaposta

Régi lapszámainkat lapozgatva bukkantam az alábbi írásra. A címe: Vadászok vagy kutyairtók?! „Az utóbbi időben sok olyan levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben az egyes vadászokra vagy vadásztársaságokra panaszkodnak olvasóink. Nemrég a Hajdú-Bihar megyei Told községben lakó Ferenczi István például többek között azt írta: »Annak ellenére, hogy nehéz kölönc volt pulikutyám nyakába kötve, a biharkeresztesi vadőr, Okos Lajos agyonlőtte. Sőt ezután a vele levő másik vadász, 63 éves ember létemre még meg is vert, mert szóltam törvénytelen eljárásuk ellen.« Hasonló levelet kaptunk a kábai Dózsa Tsz-ből, ahol a hajdúszoboszlói vadásztársaság tagjai egyetlen délelőttön hat, jószágőrzésre nevelt kutyát lőttek agyon, négyet pedig megsebesítettek. A pulikat a tanya udvarán, vagy közvetlen közelében terítették le, kettőt pedig akkor, amikor gazdájukkal munkából hazafelé igyekeztek. Itt is tettlegességig fajult az irtó hadjárat.

Hát mit képzelnek az ilyen vadászok? Azért, mert puska van a kezükben, mindjárt felrúghatják a legalapvetőbb törvényeket?! Jó lenne, ha az egyes megyék rendőrkapitányságai és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége is megfelelő lépéseket tenne ebben az ügyben. Ne engedjék meg, hogy szabadon csapongjon egyesek káros szenvedélye. Az igazi vadászok sem tűrhetik, hogy jó hírnevükön csorbát ejtsenek az olyanok, akik mindenáron – még törvényellenesen is – kizárólag kutyaés macskavadászok akarnak lenni.” A Szabad Földnek ezt a levelet 1948 júniusában küldték, s azért másolom ide, mert a helyzet 70 éve alig változott. Ha mégis, legfeljebb annyiban, hogy a kutyagyilkos vadász most már tudja, törvénytelenül jár el egy-egy kutya „karikára lövésével”, ezért aztán igyekszik eltüntetni a nyomokat, s elmenekül a felelősségre vonás elől. A Kutyaposta általam jegyzett 14 évében megszámlálhatatlan hasonló történettel találkozhattak.

Hogy ez a szégyenletes öldöklés egyszer s mindenkorra véget érjen, volna egy javaslatom: legyen a kutya is védett állat! Pontosabban: LEGYEN A KUTYA IS VÉDETT ÁLLAT! Esetében persze nem azért illetné meg a védelem, mert a faj kipusztulóban volna, hanem azért, mert az egyetlen lény az állatvilágban, aki(!) már nem állat, hanem az emberi fajhoz rendelve, valahol középütt lebeg. Legyilkolni, oktalanul elpusztítani tehát legyen bűn, legyilkolása érjen legalább annyit, mint mondjuk a kék színű Borzas macskamenta (Nepeta parviflora) letépése (250 000 forint), és induljon utána bűnvádi eljárás, amit ne takargasson a vadásztársaság.

Kedves Kutyaposta-olvasók! Ha egyetértenek, indítsunk mozgalmat, írják meg véleményüket!