Ha az ügyvéd a hunyó
A vevő egy jelzáloggal terhelt társasházi lakást akart megvásárolni egy kft.- től. A szerződésben az eladó kötelezettséget vállalt, hogy 15 napon belül átadja a hitelező nyilatkozatát, amelyben az hozzájárul a jelzálog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez.
Ezt a nyilatkozatot azonban az eladó nem adta át. Ennek ellenére a vevő több részletben kifizette a teljes vételárat, és birtokba lépett. A tulajdonszerzés bejegyzési kérelmét azonban a földhivatal nem jegyezte a fennálló elidegenítési és terhelési tilalom miatt. A vevő még ekkor is reménykedett abban, hogy a lakás az övé lehet, csak akkor fordult új ügyvédhez, amikor a kft. felszámolás alá került. Ekkor azonban már késő volt, gyakorlatilag bukta a már kifizetett vételárat és a lakást is. A cég tartozása a lakás árát többszörösen meghaladta.
A vevő az ügyvédje ellen indított pert azért, mert álláspontja szerint nem járt el kellő gondossággal az adásvételi szerződés szerkesztésekor, nem épített bele megfelelő biztosítékokat. Nem tájékoztatta a vevőt arról, hogy előfordulhat, nem szerez tulajdont a vételár kifizetése ellenére sem. Ha a szerződést úgy írják meg, hogy a vevő egyenesen a hitelezőnek teljesít, azzal kizárták volna, hogy az eladó a befolyt vételárból ne tehermentesítse az ingatlant.
Az ügyvéd viszont azzal érvelt, hogy a szerződés megszerkesztésében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a vevő kárát részben az eladó jogellenes magatartása okozta, kisebb részben pedig saját maga, amikor kifizette a vételárat annak ellenére, hogy a szerződésbe foglalt igazolást az ingatlan tehermentesítéséről nem kapta meg határidőre.
Az ügyvédi törvény azt írja elő, hogy az ügyvédnek jogi tudását latba vetve törekednie kell minden olyan szerződéses konstrukció elkerülésére, amely bármelyik félnek egyoldalú lehetőséget nyújt a teljesítés elkerülésére, avagy a másik fél kijátszására. A bíróság megállapította, hogy ennek a mércének az ügyvéd nem felelt meg, a kár pedig ezzel összefüggésben keletkezett, tehát az ügyvédet kártérítési felelősség terheli a kifizetett vételárért. Ugyanakkor a bíróság azt is megállapította, hogy a kár kialakulásában a vevő is közrejátszott, amikor a beépített – elégtelen – biztosítékokkal sem élt, és még akkor is fizetett vételárrészleteket, amikor már számtalan jel mutatta, hogy baj lesz. Ezért az ügyvédnek a kár 80 százalékát kellett megfizetnie, 20 százalék a vevő terhén maradt.
