Nem tudta bizonyítani

Egy anyuka napi négy órára kapott helyet a település bölcsődéjében a kisfiának. A bölcsődével kötött határozott idejű szerződésben az állt, hogy a gyereket a nevelési év végéig, augusztus 31-ig vették fel.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2018. 07. 23. hétfő2018. 07. 23.
Nem tudta bizonyítani

Nem sokkal később a gondozók kezdeményezésére kivizsgáltatták a gyereket, akiről először egy orvos megállapította, hogy autisztikus, akaratos, nehezen kezelhető – vagyis speciális nevelési igényű (SNI-s). Augusztus végén egy komolyabb neurológiai vizsgálatot végeztek, amely megállapította, hogy a gyerek kicsit lassabban fejlődik az átlagnál, de nem autista és nem SNI-s. Ennek ellenére a bölcsőde vezetője írt az anyukának, hogy mivel a gyereke fejlesztéséhez szükséges speciális személyzettel, felszereléssel és helyiségekkel nem rendelkeznek, nem veszik fel a következő évre. Mégis új szerződést kötöttek vele, amelyben már nem határozott időre vették fel a gyereket, hanem csak addig, amíg a jegyző döntést nem hoz az ügyében. A jegyző hamarosan döntött is: a bölcsődevezető indokait megismételve megírta, hogy megszüntetik a gyerek bölcsődei ellátását.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság ezután kimondta, hogy az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor a gyerektől megtagadta a bölcsődei ellátást azzal az indokkal, hogy speciális nevelési igényű. Ez egyrészt indokolatlan volt, mert a döntő neurológiai vizsgálat megállapította, hogy a gyerek nem volt az, másrészt az SNI-s gyerek ellátásához a pedagógiai szakszolgálatnak kellett volna biztosítania a szakembert és a felszerelést, nem pedig a bölcsődének. Erre hivatkozva az anyuka személyiségi jogai megsértése miatt indított polgári jogi pert az önkormányzat ellen, félmillió forint sérelemdíjat követelve. Arra hivatkozott, hogy a személyiségi jogsértés tényét gyakorlatilag kimondta az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a sérelemdíj pedig azért jár, mert az önkormányzat döntése miatt nem tudott munkát vállalni.

A sérelemdíj az új Ptk. újítása: elég a jogsértést és nem kell a nem vagyoni kárt bizonyítani – egyfajta átalány-kártérítésről van szó személyiségi jogsértés esetén. A bíróság azonban ez esetben mégis azt mondta ki, hogy akinek nem származik anyagi hátránya a személyiségi jogsértésből, nem kap sérelemdíjat akkor sem, ha a személyiségi jogsértés megáll. Mivel az adott helyzetben az anyuka nem tudta bizonyítani, hogy milyen munkától esett el a négyórás bölcsődei hely megszüntetése miatt, nem kapott sérelemdíjat.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek