Szeretett pereskedni

A bíróság kimondta, hogy „sérelmi beállítottságú igazságkeresése, perlekedési hajlama olyan mértékben meghatározza, uralja életét, hogy egyéb ügyei intézésére, a felelősségteljes önálló életvitelre lényegében képtelenné vált”. Ezek után a mindenkori gondnokainak kellett helybenhagyni a kereseteit, amelyeket tipikusan az előző gondnok ellen indított, aki nem hagyta jóvá az előző kereseteit, ezért a bíróság elutasította őket.

Az egyik ilyen ügyről lesz most szó. A felperes a gondnokolt, az alperesek pedig az előző gondnok, illetve a gondnokot kinevező gyámhatóság, akiket a felperes azért vont be az ügybe, mert nem utasították a gondnokot, hogy teljesítse a kéréseit. Emberünk arra alapította a keresetet, hogy a gondnoka megsértette az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő jogait azzal, hogy megakadályozta, hogy a bírósághoz forduljon. Azt mondta, egészségi állapota a gondnokával folytatott jogi küzdelemben romlott meg, ezért tízmillió forint kártérítést követelt tőle, illetve a gyámhatóságtól.

A gondnok, illetve a gyámhatóság azzal védekezett, hogy a felperest éppen azért helyezték gondnokság alá, hogy ne tudjon parttalan pereskedésbe bocsátkozni, olyan beadványok sorát készíteni, amelyek nem érhetik el a céljukat. Ezért nem volt kötelességük válogatás nélkül minden keresetet jóváhagyni. A gyámhatóság külön azzal is érvelt, hogy nem utasíthatja a gondnokot, ilyen értelemben kontrollt nem gyakorolhat fölötte, tehát semmi keresnivalója a perben.

A gondnokolt viszont azzal érvelt, hogy a bírósághoz fordulni állampolgári jog, amelytől őt így elvágták, ezzel megsértették az emberi méltóságát. A jogi végzettséggel nem rendelkező gondnok nem alkalmas arra, hogy megítélje, melyik keresete kecsegtet sikerrel, s melyik nem, ezért nem szűrheti meg, hogy melyiket hagyja jóvá.

A per végül azon dőlt el, hogy a bíróság kimondta: a bírósághoz fordulás joga nem személyhez fűződő jog, hiszen nem kapcsolódik az emberi minőség, személyiség lényegéhez, nem vezethető le az emberi méltósághoz való alapjogból, nem a személyiség értékminőségének a része. Mivel a gondnokolt személyiségi jogsértést nem tudott bizonyítani, ezért kártérítést, illetve a személyiségi jogsértések esetén járó sérelemdíjat sem követelhet.