Együtt sikerülni fog

– A gyermekkori elhízás összetett probléma, amit egy szülő, dietetikus, edző vagy orvos önállóan nem képes hatékonyan kezelni. Ezért a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán évekkel ezelőtt létrehoztak egy úgynevezett obezitáscentrumot, ahol orvosok, táplálkozás-szakértők és pszichológusok működnek együtt. Évente 900-1000 gyereket fogadnak, elsősorban a tizenéves korosztályból. Nem ritka, hogy 14-15 éves kamaszok testsúlya már a 100 kg-ot is meghaladja – tájékoztat dr. Szabó András, a klinika igazgatója. A klinikára kerülő gyerekeket először alaposan kivizsgálják: megállapítják az elhízás mértékét, ellenőrzik, nincs-e a háttérben endokrin vagy onkológiai betegség, feltérképezik az esetleges szövődményeket, kiemelt figyelmet fordítanak a magas vérnyomás és a diabétesz előszobájának tartott inzulinrezisztencia jelenlétére. Indokolt esetben terheléses EKG-t is végeznek.

Az ellenőrzött fogyókúra során a centrumban nem alkalmaznak szigorú kalóriamegvonást, ezek a diéták ugyanis nem hatékonyak a klinikaigazgató szerint. Bár eleinte látványos súlyvesztésnek örülhet a fogyni vágyó, a sanyargató étrend során azonban a szervezet alkalmazkodik a csökkentett kalóriabevitelhez, a fogyás leáll, a diéta befejeztével ráadásul vissza is szedi az ember a leadott kilókat. Célravezetőbb ezért pszichológus bevonásával komplett életmódváltásba kezdeni. A klinikán ezt a gyakorlatot követik: pszichológus foglalkozik a túlsúlyos gyerekekkel, akik folyamatosan kapcsolatban maradnak a szakemberrel. A cél elérni, hogy normál táplálkozás és aktívabb életmód mellett a gyermek ne nassoljon, ne eszegessen unalomból vagy stressz hatására. Dr. Szabó András szerint azonban a gyerkőc lelki egészsége miatt fontos, hogy hetente legalább egyszer „bűnözhessen”, és az ünnepekkor se maradjon ki a közös étkezésekből.

– A túlsúly kialakulásában fontos szerepe van a genetikai hajlamnak, különösen a gyermekeknél, amikor a környezeti tényezők még nem meghatározóak. Az obezitás centrumában a klinikai vizsgálatok mellett hosszú évtizedek óta folytatnak genetikai alapkutatásokat, ez év eleje óta pedig célzottan foglalkoznak a gyermekkori túlsúly kérdéskörével. Egy orvoscsapat két éve dolgozik azért, hogy megtalálják a gyermekkori elhízásért felelős legfontosabb géneket. Számos génről lehet tudni, hogy szerepet játszanak a felnőttkori túlsúly kialakulásában, ám azt még nem tudni pontosan, hogy ezek közül melyiknek van jelentősége gyermekkorban is. Fontos kérdés továbbá, hogy mely géneltérések előfordulása esetén jelentkeznek gyakrabban az elhízás szövődményei – hangsúlyozza dr. Szabó András.

Óvodás, illetve kisiskolás korban némi pluszsúly még elnézhető, a kamaszkori többletkilók ellen azonban már tenni kell. A túlsúlyos fiatalok 80 százalékából ugyanis elhízott felnőtt lesz, 30 százalékuknál pedig olyan szövődményes kórképek jelentkeznek, mint a diabétesz, magas vérnyomás, szív- és érrendszeri megbetegedések. A  többletsúly terhe alatt az ízületek és a gerincoszlop is károsodhatnak.

Az egészségügyi problémákon túl a kövér gyerekek életét társaik csúfolódó megjegyzései is megkeseríthetik. A pluszkilók miatt ügyetlenebbek, emiatt gyakran kigúnyolják őket, így egyre kevesebbet mozognak, ami az újabb kilók felszedésének kedvez. Lelki sebei miatt visszahúzódóvá vagy éppen nehezen kezelhetővé válik a gyerek, és mivel kevés sikerélményhez jut, a legfőbb öröme az evés marad.

Dr. Szabó András szerint a túlsúllyal már az első pluszkilók megjelenésekor szükséges foglalkozni, az eredményes fellépéshez pedig az egész családnak együtt kell működnie. Sok esetben ugyanis azzal szembesülnek az orvosok, hogy a szülők sem törődnek kellőképpen az egészségükkel, a gyermekük pedig a rossz családi mintát követi.