Elmaradt az előléptetés

A munkahelyével tanulmányi szerződést kötött, amelyben a rendőrség vállalta, hogy kifizeti a főiskolai tandíjat, az utazási költségeket és a művelődésszervezői diploma megszerzéséhez szükséges szabadidőt. Cserébe az érintett egyrészt a legjobb tudása szerint igyekszik letenni a vizsgákat, és a diploma megszerzése után három éven keresztül az elöljárója által megjelölt, a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik tovább. Mindenki tartotta is magát a szerződéshez. A hallgató megszerezte a diplomát, majd kérte a munkáltatót, hogy helyezze a főiskolai végzettségének megfelelő magasabb, vagyis főelőadói beosztásba. Ennek a kérésnek a munkáltató nem tett eleget: azt mondta, hogy nincs olyan főelőadói pozíció, amihez művelődésszervezői diplomára lenne szükség. A munkavállaló azzal érvelt, hogy más művelődésszervezői diplomás főelőadók is vannak. Hiába kérte főnökeit kétévente, tizenkét esztendőn keresztül hiába várta, hogy kinevezzék főelőadóvá. Végül az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult azzal, hogy hátrányos megkülönböztetés áldozata, s innen az ügy hamar a bíróságra került.

Ott a felperes azzal érvelt: a tanulmányi szerződésben szerepel, hogy a diploma megszerzése után három évet a végzettségének megfelelő beosztásban kell dolgoznia. Ez szerinte nemcsak kötelezettséget jelentett a számára, hanem jogosultságot is, hogy a végzettségének megfelelő munkakört kapjon. Az egyenlő bánásmód követelménye pedig ott sérült, hogy mások művelődésszervezői diplomával kaptak főelőadói kinevezést, ő pedig nem.

A rendőrség úgy értelmezte a tanulmányi szerződést, hogy abban a tandíj és az útiköltség megfizetését, valamint a szabadidő biztosítását vállalták, míg a közalkalmazott azt, hogy cserébe három évig az elöljárója által megjelölt beosztásban dolgozik.

Az esélytörvény szerint az ilyen ügyekben a panaszosnak két dolgot kell bizonyítania: hogy valamilyen védendő tulajdonsága van, és emiatt részesült kedvezőtlen elbánásban. A bíróság a rendőrségnek adott igazat: a felperes nem bizonyította semmi olyan védendő tulajdonságát, ami miatt hátrányos megkülönböztetés érhette volna. A tanulmányi szerződést értelmezve pedig a bíróság arra jutott, abban a rendőrség nem vállalta, hogy előlépteti az előadót főelőadóvá, csak azt, hogy segíti a diploma megszerzésében.