Legyen élmény a tanulás!

Tök jó hely az iskola, csak legyen üres egész nap – mondta egy iskolaigazgató Balatoni József történelemtanárnak, közismertebb nevén Jocó bácsinak. Döbbenten idézi e mondatot, de egy tanár kijelentése is mély nyomot hagyott benne: – Utálom a gyerekeket! – mondta. – Akkor miért van itt? – kérdezte Jocó bácsi. – Tíz évem van a nyugdíjig, addig kibírom valahogy – jött a válasz.

Szó sincs arról, hogy valamennyi pedagógus így érezne, hiszen többségüknek valóban az a célja, hogy boldog diákokat lássanak az iskolapadban. Régóta halljuk, hogy az oktatásban szemléletváltásra van szükség intézményes és családi szinten egyaránt, hiszen jelentősen megváltozott a világ. A fejvadászcégek szerint ma az együttműködés és a rugalmasság megléte a legfontosabb az álláskeresőknél, s az sem mindegy, hogyan tudnak alkalmazkodni az új feladatokhoz. Ehhez képest még mindig gyorsan felejthető lexikális tudással tömjük a gyerekeink fejét.

Hogyan lehet érzékeny és együttműködő gyerekeket nevelni ilyen elvárások közepette? Erre kereste a választ a Felelős Szülők Iskolájának Értsd meg! című rendezvénye. Értsd meg, hogy egy kisgyereknek, akinek elváltak a szülei, aki nem hall vagy lát jól, aki valamiért ijedt, s nem tud tanulni, először a lelkével kell foglalkoznunk. De az a tanár, aki a kiégés határán áll, a legjobb indulattal sem tud ennek a feladatnak eleget tenni. Befeszült állapotban – vonatkozzon ez a szakemberre vagy a gyerekre – nem halljuk meg az évszámokat, nem tudunk viselkedni, másképp reagálunk, néha magunk sem értjük, miért.

Vannak, akik még mindig ördögtől való dolognak tartják a relaxációt, a meditációt és az agykontrollt, de az USA-ban a középiskolák háromnegyedében tananyag a relaxáció. – A helyes légzés elsajátításával, akár egy 40 másodperces egyszerű gyakorlattal fel lehet turbózni az agyunkat, a figyelmünket – mondta a konferencián Tihanyi Rita gyerekagykontroll-oktató. A felmérések bizonyítják, hogy az olvasott szöveg 10, a hallotténak 20, a látottnak 30, a látott és hallottnak 50, míg a mondott és eljátszottnak a 90 százalékára emlékszünk két hét elteltével. – Sokszor mondjuk a gyereknek, hogy „bezzeg a hülyeséget gyorsan megjegyzed!”. És valóban, az a tartalom, amelyik színnel, képpel, zenével, formákkal, humorral társul, sokkal jobban rögzül az agyunkban. Ez utóbbiak mind a jobb agyféltekére jellemzőek, míg az olvasás, a beszéd, az írás, a memorizálás, a logikai gondolkodás, az elemző és kritikus megközelítések a balra. A két agyféltekét össze lehet hangolni, és máris hatékonyabban tudunk teljesíteni. A képlet egyszerű: az élményközpontú tanítás a kulcs.

Balatoni József vallja, hogy a gyerek a fontos, nem a tananyag. A modern technika világában csak egy kattintás, és bármilyen adathoz hozzájutunk, ezért ő inkább a képességfejlesztésre és az élményekre helyezi a hangsúlyt. Ha történelemórán akár egy krétacsatával szemléltetik a mohácsi ütközetet, a gyerek egy életre megjegyzi, hogy miért Szapolyai került a vesztes csata után a trónra. – Öt fontos pedagógiai alapelv mentén tanítok. A tanítás hivatás legyen, szeresd a hivatásodat, szeresd a gyereket, légy önmagad és merj újítani! Fontos feladat a gyerekek érzékenyítése is, amihez sokszor ki kell mozdítani őket a komfortzónájukból.

A konferencián a Nem Adom Fel Alapítvány tréningcsapata próbálta a résztvevők számára érzékletessé tenni, hogy milyen másnak lenni egy társadalomban, kerekes székben, halmozottan sérültként, autistaként, gyengénlátóként vagy hallássérültként élni. A felnőtteknek (pedagógusoknak és szülőknek egyaránt) kell megszólítaniuk a gyerekeket, hogy megtanulják elfogadni a másságot.

Sokan hangoztatják, hogy minek annyit „tutujgatni” a mai gyerekeket, a korábbi generációk is felnőttek a poroszos oktatásban, egy keményebb világban. Igen, de ha van más út, ami sikeresebb élethez vezet, akkor miért ne próbálnánk meg mi is?

KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE, DRASKOVICS ÁDÁM FELVÉTELE