Tűrni kell a repedéseket?

ELKERÜLŐ ÚTSZAKASZ ÉPÜLT a kecskeméti tanyás térségben, s ezzel a nyomvonalhoz legközelebb lakók nyugalma megszűnt. Lapunkat megkereső olvasónk bírósághoz is fordult, de elvesztette a pert.

Család-otthonBorzák Tibor2018. 12. 12. szerda2018. 12. 12.

Kép: Kecskemét, 2018. december 03. Megrepedt fal Kecskemét határában. Fotó: Ujvári Sándor

Tűrni kell a repedéseket?
Kecskemét, 2018. december 03. Megrepedt fal Kecskemét határában. Fotó: Ujvári Sándor

Zsuzsa nyugalma egyik napról a másikra véget ért. Öt évvel ezelőtt, 2013 novemberében kezdték el építeni Kecskemét határában az 5-ös és a 44-es főutakat összekötő, északi elkerülő szakaszt. Nagy teherbírású járművek cikáztak a háza előtti homokos dűlőn, tőle karnyújtásnyira pedig markológépek dübögtek. Egyik nap arra ébredt, hogy nyolc-kilenc méter magas földkupac tornyosul a szeme elé, ami a hátsó kerítését is elérte, sőt az egyre terebélyesedő depó széle benyomta a szövött drótot.

– Volt egy lakatlan kis ház a szomszédunkban, azt kisajátították – kezdi az elején a takaros porta tulajdonosa, akinek kérésére csak a keresztnevét írjuk ki. – Ezt is csak később tudtam meg, mert előzőleg semmiről nem tájékoztattak. Amikor felvonultak az útépítők, nagy nehezen elárulta a vezetőjük, hogy itt elkerülő szakasz épül. Érdeklődtem, mikor mérték fel a területet, egyáltalán, miért nem értesítettek engem, aki a legközelebb lakom a nyomvonalhoz. Azt válaszolták: minden engedélyük megvan, úgy építkeznek, ahogy akarnak.

Aztán bele is húztak. A munkagépek zaja elviselhetetlenné vált, a vályogház falain pedig megjelentek az első repedések. Zsuzsa panaszt tett az állami építtetőnél, bejelentette, hogy a telkétől pár száz méternyire kialakított földdepó tömörítése következtében (szaknyelven: lehumuszolták a nyomvonalat) és az otthona közvetlen közelében fuvarozó teherautók miatt szabályosan rezegnek a falak, szemmel látható károk keletkeznek. Az építési területen talált 44 világháborús aknát is a helyszínen robbantották fel. Néhány hét múlva szemlét tartott a tanyán a cég munkatársa, aki – bár jelentéktelennek tartotta a hibákat – kilátásba helyezte a kártalanítást, ahhoz viszont szükség lesz igazságügyi szakértői véleményre. Zsuzsa eleget tett a kérésnek, de hiába készíttette el a kért dokumentumot, nem történt semmi.

A közjegyző által hitelesített iratban kisebb-nagyobb repedések észleléséről olvashatunk, melyek rezgéstől adódó függőleges irányú vagy áthidalók menti süllyedési repedések. A szakértő azt is leírta, hogy épületszerkezet és használhatóság szempontjából a vályogházak eredeti állapotukban, az útépítés előtt semmiféle rezgés okozta alakváltozást nem szenvedtek. A nagy terheléssel és nagy sebességgel közlekedő járművek felbukkanásával zajossá vált a csendes környezet, megszűnt a jó levegőjű vidéki állapot. Már az előkészítő munkák során jelentős mértékben változott a környezet. Mindez csak úgy lett volna elkerülhető, ha a környezetben lévő ingatlanokat kisajátítják. Ez viszont Zsuzsa esetében nem történt meg, mint mondja, még csak szóba se hozták neki.

– Zajvédő falat sem építettek a portám elé, ami kötelező lett volna – kifogásolja az asszony. – Állítólag utólagos létesítésével lehetne a zajterhelést csökkenteni, bár a szakember közölte, hogy az akusztikai szabvány által megkövetelt határérték alá így sem csökkenne az elkerülő szakasz forgalmának „morajlása”, ami még csukott ablaknál is hallható. Nem vitás, az ingatlanom már így is jelentős forgalmiértékvesztést szenvedett, s az állagromlás az idő haladtával csak intenzívebb lesz.

Zsuzsa mutatja is a lakásban észlelhető süllyedéseket, ujjnyi repedéseket a falak illeszkedésénél, és a rengeteg vékonyabb-vastagabb hajszálrepedést, amiből a ház külső vakolatán is van néhány. Kártérítésként nem pénzt kért, hanem azt, hogy javítsák ki a sérüléseket. Mivel nem történt semmi, 2014-ben beperelte az építtető és a kivitelező cégeket. Ügyvédje kérésére újabb szakértői véleményt csináltatott, s ugyanaz a szakértő másodjára a korábbitól élesen eltérő módon írta le a látottakat, amin a károsult igencsak elcsodálkozott.

Az asszony keresetét első fokon elutasították, de mivel úgy érezte, nem vették figyelembe a tényeket és a bizonyítékait (átadott például 300 fotót), fellebbezett. Az idén szeptemberben másodfokon is vesztett. El kell viselnie a kialakult állapotot, hiszen „közérdekű létesítmény kivitelezése esetén tűrési kötelezettség” érvényesül. Nem akar többé bíróságra járni. Érvényes lakásbiztosítása van, beadta hát kártérítési igényét a biztosítóhoz, s bizakodóan várja a fejleményeket.

UJVÁRI SÁNDOR FELVÉTELE

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek