Mankót csak szakembertől

Az EU szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelve szerint a tagországokban egységesíteni és harmonizálni kell egyes szakmák képzését. Ez önmagában logikus, támogatásra érdemes elképzelés, csakhogy jelenleg az uniós országokban – hazánkon kívül – sehol sincs önálló képzése a gyógyászati segédeszközöket értékesítő egészségügyi szakembereknek.

– Magyarország már évtizedekkel ezelőtt külön szabályozó rendszert alkotott az orvostechnikai és a nem orvostechnikai, de ápolási eszközként használható termékkör támogatására és speciális forgalmazási feltételeire. 1999-ben elindult a gyógyászati segédeszközforgalmazóképzés, hogy a betegek szakemberektől kaphassanak segítséget e termékek megvásárlásához és használatához. Hazánk mindmáig élen jár a betegek védelmében, most mégis nyomás alá kerülhet a kormány, hogy csökkentsen egyes speciális egészségügyi OKJ-s képzéseket, mivel ezeket nehéz harmonizálni az EU-tagországok képzéseivel. Félő, hogy nálunk évekre ellehetetlenül vagy akár meg is szűnik a gyógyászati segédeszközforgalmazó-képzés – fogalmazza meg aggodalmait dr. Margitai Barnabás, a Forgalmazók az Egészségért Szövetség elnöke.

Miért jelent ez ekkora problémát? A betegek és a fogyatékkal élők kiszolgáltatott társadalmi csoportot alkotnak, akiknek a fogyasztói érdekeit állami eszközökkel kell óvni. A gyógyászati segédeszközre szorulók száma folyamatosan növekszik. Az életkor kitolódásával a 90 év feletti felhasználók száma megduplázódott az utóbbi tíz évben, s több tízezren vannak fiatalok is, akik közül jó néhányan az eszközök segítségével még visszatérhetnek a munkaerőpiacra.

A gyógyászati segédeszközök egyre korszerűbbek. Ahhoz, hogy a rászorulók megfelelően tudják alkalmazni ezeket, olyan szakembereket kell képezni, akik ismerik és megismertetik az érintettekkel az innovatív, modern termékeket. Az EU egyes országaiban gyógyászati segédeszközt – például kerekes széket vagy vércukormérő tesztcsíkot – akár egy hipermarketben is árusíthatnak, Magyarországon ezzel szemben csakis gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet vagy patika forgalmazhatja. Kétségtelen, hogy akár egy elektronikai szaküzletben is megvásárolhatnánk például a vérnyomásmérőt, csak éppen nem biztos, hogy ott képesek elmagyarázni, miképpen kell a mandzsettáját felhelyezni, illetve a vérnyomást helyesen megmérni. Más termékek esetében is a szakképzett eladó méretet vesz a páciensről, segít kipróbálni az eszközöket, megtanítja a biztonságos használatukat, tanácsot ad a karbantartásukra. Mindez a betegek érdekét szolgálja. Egyre nagyobb az igény arra a speciális tudásra, amit kizárólag az OKJ-s gyógyászati segédeszközforgalmazó-képzés során lehet elsajátítani – magyarázza az elnök.

Óriási piacról beszélünk – teszi hozzá. Az államkasszából évente 70 milliárd forint támogatás jut gyógyászati segédeszközökre, és további 100 milliárd az az összeg, amit a betegek saját zsebből fizetnek ki, mivel azt a terméket, amin nincs támogatás, teljes áron kell megvásárolniuk. A gyógyászatisegédeszközforgalmazás ráadásul több mint 4000 családnak ad munkát. A szövetség ezért azt tartaná helyesnek, ha nem a hazai képzést lehetetlenítenék el, hanem inkább a nálunk jól bevált „magyar modellt” bevezetését támogatnák Európa-szerte.

FOTÓ: SHUTTERSTOCK