Vissza a hétköznapokba

A nyári szabadság után beesni az irodába vagy éppen a zakatoló gépsor mellé – nos, ez nem a legfelemelőbb pillanat. Az időbeosztás-szakértők – mert újabban már ilyenek is akadnak – arra intenek, hogy ne csupán a pihenés napjait, heteit, de a visszatérést is tervezzük meg.

Érdemes például kicsit korábban hazaérni az üdülésből, hogy legyen egy napunk a készülődésre. „Az vagy, amit újra és újra teszel, a kiválóság tehát nem tett, hanem szokás!” – erre már az ókori tudós, Arisztotelész ráébredt. Az életmódunkat a szokásaink határozzák meg.

Sokat nyerünk hát azzal, ha testreszabott napirendet dolgozunk ki, s ahhoz tartjuk magunkat. Ha okosan csináljuk, akkor a munkás hetek sem csak „nemszeretem” dolgokkal telnek.

– Aki tudatosan él, megtervezi a napját, és a kötelességek mellett időt hagy olyan dolgokra is, amiktől remekül érzi magát. A kulcs a jó időbeosztás – tanácsolja az amerikai szerző, Laura Vanderkam. Négy kicsi gyermek édesanyjaként a saját bőrén tapasztalta meg, milyen fontos, hogy megtervezze a napját.

Egyszer például elkésett egy olyan előadásról, amit a helyes időbeosztásról tartott, s ezt nem foghatta a csemetéire… Mára viszont szakértőnek vallja magát a témában, miután 1001 napig vizsgálta elfoglalt nők életét. Azt tapasztalta, hogy mindenki maga dönt arról, mi fér bele a napjába, mi az, amit jónak és fontosnak tart.

Egy kellemetlen csőtörésre biztosan jut néhány óra, de éppúgy szakíthatunk időt egy testet-lelket feltöltő kirándulásra, akár hétköznap délután is. Vagyis: a saját jólétünk is van olyan fontos, mint az elromlott bojler. (Nem kell tehát azon siránkozni, hogy a nyaralás után vége a kellemes élményeknek, mert jön a „lélekölő robot”.)

A FŐNÖKNÉL A KULCS A dolgozók közérzete nem csupán a fizetéstől függ, hanem a munkahelyi környezettől, a csapat hangulatától és a személyes elismeréstől is. A jó főnök csapatjátékos, érzékenyen reagál mások érzelmi állapotára, céltudatos, óvatos, megbecsüli a kollégáit, támogatja a fejlődésüket – derül ki az At Work tanácsadó cég legújabb felméréséből. Az igazán jó vezetőre jellemző továbbá az egyenesség, a nyíltság, a korrektség. Az elemzés rámutat, hogy a leendő vezetők kiválasztásánál érdemes megvizsgálni azt is, az illető rendelkezik-e az áhított tulajdonságokkal. Ma már tesztekkel kimutatható, ki a rátermett „vezér”.

A hozzáértők szerint a sikeres emberek általában korán kelnek, s nem hagyják, hogy az idő kiszivárogjon a kezük közül, például a vég nélküli tévénézés vagy a telefonnyomkodás miatt. Akad, aki közös családi reggelivel, zenehallgatással, relaxációval, meditációval vagy éppen felpörgető edzéssel tölti fel magát a napi feladatok előtt.

Sokan esküsznek az író, Mark Twain gondolatára: „Reggel nyelj le egy békát, s annál rosszabb már nem történhet veled aznap.” Ezzel persze nem az étkezési szokásaira utalt, hanem arra, hogy jobb a munkaidő elején letudni a kellemetlen, de kötelező feladatokat.

„Csak két napja jöttem vissza a szabadságról, de már elegem van!” – aki így sóhajt fel, vagy nem a megfelelő állásban szorgoskodik, vagy rossz végéről fogja meg a munkát. Sikerkönyvek szerzője, Dale Carnegie szerint attól fáradunk el túl hamar, amit ununk, viszont ha élvezetesnek találjuk a napi elfoglaltságunkat, az inkább felvillanyoz.

Az amerikai tanácsadó azt tartja, még a monoton teendőkben – mint amilyen például a nyomtatványok kitöltése vagy az adatrögzítés – is érdemes megkeresni azt, ami inspirál. Versenyezhetünk például a kollégákkal vagy saját magunkkal, találhatunk izgalmas részfeladatokat.

Ha pedig annyi tennivalót próbálnak ránk sózni, ami már meghaladja a teherbíró képességünket, tanuljunk meg nemet mondani – így megelőzhetjük, hogy elborítsanak a hullámok. Végül is már nem a tengerparton vagyunk…