Őshonos kedvenceinkért tenni kell

A magyar fajták tenyésztéséből nem vonult ki az állam. Az agrártárca stratégiájának célja, hogy lehetőleg állami kézben levő, génmegőrzésre méltó, kompromisszummentes állományok alakuljanak ki. Nem csupán regulákat fogalmaznak meg ehhez, de forrásokat is adnak a tenyésztőszervezetek számára – hangsúlyozta a kutyafajtáinkat népszerűsítő, 20 intézményben zajló iskolaprogram egri projektzáróján a miniszteri biztos.

A tenyésztők a génmegőrzés költségeire és az őshonos fajták népszerűsítésére 50 millió forint támogatást kaptak a minisztériumtól. A vizsgálatok célja továbbá, hogy felderítsék a betegségek és színváltozatok hátterében álló genetikai elváltozásokat.

A fajtatiszta kutyák tenyésztése olyan, mint egy múzeum működtetése. Sok lelkesedés és egyéni ambíció kell ahhoz, hogy a fajtát akkor is fenntartsuk, ha már az eredeti funk­ció­ját elvesztette. Ha például a komondorokat csak a szürkemarhák őrzésére használnánk, elég lenne belőlük két tucat.

Fontos, hogy tiszta vérben maradjanak meg, s ne keveredjenek e fajták – erre dr. Jakkel Tamás, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) elnöke hívta fel a figyelmet. Saját tapasztalatból is szólhatott, ugyanis a családjával magyar agarakat tenyészt.

A programban azon dolgoznak, hogy a fajtákról genetikai térkép készüljön, de emellett a piacteremtés is cél.

Azt kell elérni, hogy az átlagmagyar is kedvet kapjon a hungarikumnak számító rövid- és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a mudi, a pumi és a puli fajtákhoz. Az elnök szerint az oktatófilm elkészítése és az iskolaprogram is azt szolgálja, hogy megalapozza a tenyésztők és a tartók következő generációját, s megmutassa a világnak, hogy például milyen egy autentikus puli.

A külföldi tenyésztőknél ugyanis akad olyan szaporulat, amely az eredetitől küllemben, temperamentumban is kezd eltérni.

Kis ország, nagy kinológia – így foglalta össze a helyzetet Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége elnöke. Tavaly megalakult a magyar pásztorkutyások világszövetsége, s alakulóban a vizslásoké is, amely jövőre a vadászati világkiállításon lépne színre.

Óriási dolog az is, hogy 2021-ben az Európai Kutyakiállításnak adhatunk otthont. A hétköznapokban persze a felelős állattartás ügyében is van még teendő.

Nagy probléma: sok család úgy szerez be kiskutyát, hogy előtte nem tájékozódik a fajta jellegéről és az együttélés módjáról. Így az egyéves komondorok vagy kuvaszok nagy részének másik gazdát kell keresni – mondta lapunknak Korózs András. Szerinte a rövid szőrű magyar vizsla az a fajta, amelyik a legjobban családi kutyává nevelhető. Ha eleget foglalkozunk vele, s naponta háromszor elvisszük sétálni, 14–16 évig remek társunk lehet.

Az Eszterházy Károly Egyetem gyakorlóiskolája diákjainak is bemutatták a kilenc hazai fajtáról szóló filmet – amelyet Csejtei Tamás rendezett –, és az őshonos ebekkel élőben is találkozhattak a gyerekek egy bemutatón.

A szervezők szándéka szerint fontos az érzelmi reklám, így a programból nem hiányozhatott a „cukiságfaktor” sem.