Feladat kicsinek és nagynak

Fél nyolckor csörög az ébresztőóra, és a gyors reggelit, a fogmosást követően Lilla (9) és Bence (11) nyolckor már ott ül az asztalánál, a saját számítógépe előtt – kezdte oktatási beszámolóját a Hajdú-Bihar megyei Nagyhegyesen élő Deák Ferenc, aki az első hetekben munkahelyi kényszerszüneten volt, s ő tanult a gyermekekkel.

A férfi Debrecenben egy gépalkatrészboltban és szervizben dolgozik, amit annyi időre bezártak, míg a biztonságos munkafeltételeket megteremtették, például az utcára történő kiszolgálást, s kifundálták az erdőgazdaságtól javításra átvett fűrészgépek acél alkatrészeinek fertőtlenítési rendszerét. (Egy amerikai tanulmány szerint a fémfelületeken akár három napig is életképes marad a koronavírus.)

– A gyermekeknek saját PC-jük és okostelefonjuk van, szélessávú­in­ter­net-elérésre fizettünk elő, így a tanulás technikai feltételei adottak. Változatosak a feladatok. Furulyázásnál élőben bejelentkezik a tanárnő, s így kell zenélni a gyermeknek, tehát a lányunk azonnal visszajelzést kaphat arról, hogyan játszott – mondta Deák Ferenc.

Hozzátette: nagyobb gyermekük már nem igényli, hogy tanuláskor mellette üljenek, önállóan birkózik a feladatokkal, csupán a számonkérés hárul a szülőkre. A férfi az új élethelyzettel kapcsolatban viccesen szólva hozzátette, hogy 48 éve volt harmadikos, így a tananyagban számos változást tapasztalt: – Amit mi régen matematikából kacsacsőrnek tanultunk, az most csibecsőr, nyelvtanból pedig a szavak elválasztása változott sokat.

Így teltek a napok a nyolcórás „becsengetéstől” egészen negyed kettőig, míg a foglalkozások tartottak, közben Deák Ferenc főzte az ebédet. Úgy tudja, hogy amely családok nem voltak hajlandóak a XXI. század digitalizációjában részt venni, és nincs otthon se számítógépük, se televíziójuk, feladatlapokat kapnak az iskolától.

Budapesten is minden azon múlik, hogy a szülők hogyan képesek rávenni a gyermeket a tanulásra.

– Nyelvtanból alkossatok igealakokat, fogalmazzunk meg egy rövid levelet, olvassunk Mátyás király udvartartásának életéről, majd készítsünk rajzos étlapot a korabeli kínálat feltüntetésével, s tanuljunk a vizes élőhelyek lakóiról is – ismerteti a délelőtti tanulás témaköreit Gordos Márta, aki az erzsébetvárosi iskolában tanuló Vilmossal (9) foglalkozik.

Az édesanya szerint az elmúlt közel egy hónap tapasztalata, hogy a gyerek nagyobb kedvvel tanul, mint az iskolában, mert szabadon megválasztható a tantárgyak sorrendje. Ha az adott anyaggal gyorsan elkészül, akkor az az óra lehet, hogy csak 30 percig tart, míg ha valamivel szívesen foglalkozik vagy nehezebben megy neki, úgy akár egy-másfél órát is eltölthet vele.

– A számítógépen elvégezhető játékos feladatok motiválóak a gyerek számára, örömmel végzi azokat, így játszva tanulja meg azt az anyagot, amit a hagyományos oktatásban teherként, nyűgként élt meg. A tanár számára is több szabadságot jelent az online felület: a tankönyvek feladatain kívül megadhat a témához kapcsolódó kisfilmeket, hanganyagokat, így ha a gyermeket az adott téma valóban érdekli, lehetősége nyílik mélyebben is búvárkodni benne – véli a közgazdász végzettségű anyuka.

Bodor Izabellának három gyermeke van, Érden élnek. Szilamérral (9) foglalkozni szükséges, míg Matyi (12) és Sebestyén (15) már önállóan tanulnak, nekik nem kell segíteni.

– Kilenckor kezdjük a tanulást Szilamérral, aki az órák között mozog egy kicsit, akár kézen áll a nappaliban. A feladatok érdekesek, változatosak, van, amelyik tárgyból gyorsabb a tanári visszajelzés, míg más tantárgyból napok múlva érkezik meg a jegy vagy a minősítés – mondta lapunknak az édesanya.

A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesül, 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét.

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzetben is tovább kell működtetni az oktatási rendszert, a tanulóknak biztosítani a tanulási lehetőséget, az iskoláknak és a pedagógusoknak alkalmazkodniuk szükséges a váratlanul kialakult szituáció­hoz.

Az Oktatási Hivatal a tanuláshoz való jog érvényesítése érdekében azt kéri a pedagógusoktól, hogy a lehetőségeikhez mérten az infokommunikációs eszközök használatával távolról, online adjanak tájékoztatást a diákoknak, támogassák őket a tanulásban, jelöljék meg a feldolgozandó tananyagrészeket, és határozzák meg a számonkérés vagy a beszámolás módját.

Szakemberek szerint alapvetően fontos a napirend meghatározása, hiszen a munkába járást, az otthoni munkát és a gyerekekkel való tanulást nem egyszerű összehangolni. Segít a koncentrációban, ha a lakásban ki van jelölve egy hely, ahol a munka, tanulás folyik. Ez a mai helyzet mentálisan nagyon megterhelő szülőknek, gyerekeknek egyaránt.

Éppen ezért tudatosan kell arra figyelni, hogy legyenek közös programok, társasjáték vagy filmnézés és egyéni kikapcsolódási lehetőségek is.

Visszatérve Nagyhegyesre: Deák Ferenc felesége, Erika élelmezési vezető az önkormányzatnál és intézményeinél. Ő nem mehet szabadságra, és nehezen tud otthonról dolgozni. Igaz, hogy bezárt az iskola, de az idősek otthonának és a faluban élő időseknek főznek, sőt a közmunkások kerékpáron kiszállítják az ételeket.

Nincs személyes találkozás, többnyire a házaknál az utcai kerítéselemekre van kiakasztva az ételhordó. A fiatalasszony hatra jár dolgozni, és azt tapasztalja, hogy hiába írja meg az étlapot – például csirkét rendel a második fogáshoz –, a beszállító nem minden esetben tudja azt biztosítani.

– Abból főzünk, ami van, úgy tanulunk, ahogyan módunk nyílik rá. Össze kell fognunk, mert a helyzet ezt kívánja – összegez Deák Erika.