Szélsőséges időjárás egész évben – milyen nyarunk lesz?

Nemcsak a rekkenő hőséggel, hanem az extrém páratartalom okozta egészségügyi problémákkal is szembe kell néznie az emberiségnek az évszázad végére, amennyiben tovább nő a globális felmelegedést elősegítő szennyezőanyagok kibocsátása – figyelmeztet az Environmental Research Letters szakfolyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva az Origo portál cikke.

Egyre több embernek okoz majd alvási problémákat és nehezíti meg a mindennapi munkáját a forróság – jósolja Bob Kopp, az amerikai Rutgers Egyetem Föld-, Óceán- és Légkörtudományi Intézetének munkatársa.

Mindez persze nem újdonság, hiszen már évek óta próbára tesznek minket a nyári hőhullámok, azonban a tanulmány szerzője a páratartalom növekedésének feltételezett hatásaira is kitér, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja komfort-érzetünket a forró napokon. Nedves, párás környezetben nehezebben tudjuk izzadással leadni a fölösleges hőt, ami többek közt megnöveli a hőguta veszélyét.

A tudós úgy véli, hogy 2100-ra világviszonylatban több mint félmilliárd ember lesz kitéve a biztonságosnál nagyobb hőségnek, ha a Föld átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A globális átlag-hőmérséklet eddig 1,2 fokkal emelkedett, és már napjainkban 275 millió embert sújt a veszélyes szintű hőstressz évente legalább egy napon.

Ha 2100-ig csak 2 Celsius-fokban sikerül korlátozni a felmelegedést, világszerte 800 millió ember kerül veszélybe a hőség miatt, ha pedig a globális felmelegedés eléri a 3 fokot – ami jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvnek látszik –, úgy 1,2 milliárd ember egészségét veszélyezteti a forróság.

Egy másik kutatás szerint a hőség okozta stressznek a mentális egészségre is komoly és költséges a kihatása. Az amerikai járványügyi központ felmérései azt mutatják, hogy a forró napokon az amerikai felnőttek nagyobb valószínűséggel szenvednek például a depressziótól vagy a stressztől.

Szerte az Egyesült Államokban 3 millió ember egészségi állapotát vetették össze lakóhelyük hőmérsékleti adataival, és úgy találták, hogy egyértelműen megszaporodtak a mentális rosszullétek a 31 Celsius-fokos vagy annál melegebb napokon, főként az elhúzódó hőhullámok idején.

Kiszámolták azt is, hogy minden forró nap egy főre vetítve 2,6–4,6 dollár veszteséget okoz a csökkent teljesítőképesség miatt, így összességében dollár­mil­liárdokban mérhető a termeléskiesés elhúzódó kánikula idején. A kutatók szerint ezzel is számolniuk kell a politikusoknak, amikor „dollárok és centek alapján” hoznak a klímát is befolyásoló döntéseket.