Csak indokolt esetben kelljen a műtétet választani

Kiss Verus egészségügyi újságíró, illetve Rákosi Dóra gyógytornász, laktációs szaktanácsadó online kezdeményezéséhez ma már számtalan szakember csatlakozott. A nem mindennapi ötlet ráadásul tavaly ősszel elnyerte a Nekem Szól! Egészségértés-díjat a médiakategóriában, az idén pedig a Hegmesék-kampánnyal a páros kiérdemelte a Richter Anna-díjat.

– A kezdeményezés alapja egy ingyenes mobilapplikáció, melyben minden szükséges tudnivaló megtalálható a hasi szüléssel kapcsolatban, közte a kórház előtti, a műtét körüli, a gyermekágyi és az azt követő időszakról is – magyarázza Kiss Verus.

– Ugyanitt gyógytornászok által összeállított, előfizethető videók is elérhetőek, melyek a császárral szült édesanyát egészen a műtét utáni őrzőbe kerüléstől a gyermekágy leteltéig, sőt tovább támogatják. Ez már magában is kiemelkedő jelentőségű, hiszen felmérésünk szerint a hasi úton szülő nők 87 százaléka nem találkozik gyógytornásszal a kórházban, holott ennek a rövid és hosszú távú szövődmények, következmények elkerülésében fontos szerepe volna.

Az applikáció mellett a kezdeményezés fontos eleme a szakértőkkel működtetett Facebook-csoport, ahol a témához kapcsolódóan bárki kérdezhet, informálódhat. A Császárvonal havonta több ezer anyának igyekszik segíteni, amire igen nagy szükség mutatkozik, mert a tapasztalatok szerint súlyos tévhitekkel, információ-hiánnyal kerülnek az anyák a műtőbe. A projekt küldetése továbbá a szülő nők körüli segítők, védőnők, dúlák, edzők képzése is.

– Az oldalt felkeresők legnagyobb arányban a műtétet negatívan, sőt akár traumatikusan megélő anyák közül kerülnek ki, akiknek legtöbbször nem a vágyott hüvelyi szülés élményének elvesztésével vagy a műtét tényével, hanem sokkal inkább a nem megfelelő tájékoztatás, a kontrollvesztés, az emberi bánásmód hiányával akadt gondja – mondja Verus.

– Utánuk jönnek a testi szövődményekkel küzdők, illetve akik a második, harmadik babájukkal – a császáros előzményt követően már sokkal felkészültebben – hüvelyi szülést szeretnének, amihez azonban sok helyen nehéz támogató hátteret, orvost találni.

Veisenberger Eleonóra, perinatális szaktanácsadó-jelölt, dúla, biológus, a Császárvonal szakértője rámutat, hogy a császármetszések száma világszerte emelkedik. A 2019-es adatok alapján Magyarország a maga 42 százalékával az uniós országok listájának elején lépked, aminek számos oka van.

– Az állami finanszírozás több mint a dupláját adja a kórháznak császármetszés esetén: 113 ezer helyett 240 ezer forintot. Közben a szülések úgy fűződnek rá a hálapénz intézményére, akár a szőlőszemek a fürtre. A nagyobb figyelem, korrektebb ellátás reményében a családok sokszor előre kialkudott összeget fizetnek, emiatt a fogadott orvos jelentősebb eséllyel avatkozik be a természetes úton történő szülésbe, a császármetszés valószínűsége is nagyobb.

Ennek eredete gyakran nem szakmai, mint inkább kényelmi szempont, például a műtét rövidebb ideig tart, általában délelőtt vagy kora délután lezajlik, tervezhetőbb. Ennek ténye olyannyira egyértelmű, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő honlapján is szerepel. A császármetszés valós indokainak megfelelve a hüvelyi szülés természetesen nem alkalmazható, ilyen például a lepényleválás, a harántfekvés, a vajúdás közben fellépő életveszélyes állapot az anyánál vagy a csecsemőnél – mondja Eleonóra, aki szerint az sem segít a helyzeten, hogy az anyánál vagy a babánál esetleg fellépő egészségkárosodás az orvosi per lehetőségét veti fel.

Mivel az elmaradt műtétek miatt több eljárás indult, mint a feleslegesen végzett császármetszések kapcsán, a szakdolgozóknak egy-egy nehezebbnek ítélt esetben a műtéti megoldás adja a nagyobb biztonságérzetet. Az a kérdés, hogy a szülőszobán meghozandó döntés során van-e egyáltalán kommunikáció az orvos és szülő nő között, újabb problémákat vet fel.

Tájékozott döntés az, amikor – megismerve az adott beavatkozás vagy javaslat célját, előnyeit és hátrányait – a szülő nő kapja meg a döntés jogát. Lehetősége nyílik kérdéseket feltennie és arra olyan választ kapnia, amelyet megért. Mindaddig, amíg a kórházi protokollokhoz az anya szabadon nem juthat hozzá, nem nézheti át a választott vagy az őt ellátó szakemberrel, a véleményét az elfogadása helyett minősítik, nincs hely és idő a saját szempontjainak elmondására, addig nem beszélhetünk informált döntésről.

– Ideális esetben az anyát folyamatosan kellene tájékoztatni és egyenrangú partnerként kezelni a várandósgondozás és a vajúdás ideje alatt csakúgy, mint a gyermekágyas osztályon. A gyakorlat viszont inkább azt mutatja, hogy a szülés lezajlásánál az anya passzív résztvevő, a kórházba érve gyakran már a fájások közepette kell átolvasnia, értelmeznie és aláírnia a beleegyező nyilatkozatot. Gyakran elhangzik az is, hogy egyre több nő kéri a császármetszést és ehhez minden követ megmozgat.

Én azonban úgy gondolom, hogy a valóban korrekt tájékoztatás esetén – amikor a szülőknek lehetőségük van a félelmeiket ténylegesen átbeszélni – a császárra szavazók száma nem lenne jelentős – mondja a szakértő, aki szerint sokat segítene a számok alakulásában, ha a kórházi szüléskísérést elsősorban szülésznők végeznék, mert erre a képesítésük alapján – miként az alacsony kockázatú várandósság gondozására is – alkalmasnak kell lenniük. Mégis számos helyen a szülésznők orvosasszisztensi feladatot látnak el.

A hálapénz visszaszorítása, az otthonszülés támogatása (biztosítók, jogszabály ésszerű felülvizsgálata), a tudományosan igazolt protokollok nyomatékos ajánlása és ellenőrzése, a kórházak és orvosok tevékenységének átláthatósága (például melyik dolgozónak mekkora a császáraránya) mind hozzájárulnának a császármetszések számának csökkenéséhez.

(További információk a www.csaszarvonal.hu és a www.facebook.com/groups/csaszarvonal oldalon érhetők el.)