Mindenkit megkínoz

Honnan ered a fájdalom?

Amikor valaki az orvosnál fejfájásra panaszkodik, első lépés az illető alapos kikérdezése, vizsgálata. Ha a háttérben átmeneti idegrendszeri működészavar áll fenn anélkül, hogy a páciensnek egyéb, a fejfájást magyarázó betegsége lenne, úgynevezett primer fejfájásról beszélünk. Ide tartozik a migrén, a tenziós jellegű és az úgynevezett cluster (klaszter) fejfájás. Ezek visszatérő, mindig hasonló módon lezajló rohamokkal jelentkeznek, s járhatnak velük kísérő tünetek is. Ezzel szemben az úgynevezett tüneti vagy másodlagos (szekunder) fejfájásoknál betegség vagy károsodás áll a háttérben, aminek csak egyik tünete a fejfájás.

Felöltő vagy nadrág?

A fejfájások besorolása azok megjelenésének, klinikai tüneteinek az ismerete alapján lehetséges, ennek első fázisa pedig a beteg részletes kikérdezése. Rejtő Jenő Szőke ciklon című regényéből egy női szabó fogalmazza meg: „A sors olyan, mint egy részeges szabász: amikor belevág a szövetbe, még nem lehet tudni, felöltő lesz-e belőle vagy nadrág.”

Tehát amikor az orvos beszélgetni kezd a beteggel, akkor még minden lehetséges. Elsőként azt kell kideríteni, hogy másodlagos, tüneti fejfájással állunk-e szemben, amit valamilyen betegség – magas vérnyomás, arc­üreggyulladás, szemészeti probléma – okoz, vagy pedig primer fejfájás kínozza a beteget. Fontos információ az is, hogy újonnan fellépett vagy hosszabb ideje fennálló fejfájásról van-e szó. Ha új keletű a panasza, régebben voltak-e visszatérő fejfájásai, ha pedig hosszabb ideje áll fenn, miért éppen most fordult orvoshoz? Mely életkorban kezdődtek a panaszok, állandó-e a fejfájás vagy időszakos, s ha ez utóbbi, milyen gyakran, mennyi ideig tart?

Jó tudni!

A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján fejfájás-ambulancia működik, amely orvosi beutalóval migrénes, tenziós jellegű és klaszter fejfájásban szenvedők járóbeteg-ellátását vállalja.

Okok a háttérben

Egyértelmű, hogy a fej, a nyak sérülései, illetve az érbetegségek, az agyvérzés, az agyi vagy a nyaki erek gyulladása, sérülése, a koponyatraumák is előidézhetnek fejfájást. Úgyszintén az agydaganatok, a fejen lévő szervek betegségei, egyes fertőzések, különféle anyagok – melyeket részben az ételekkel, tartósítószerekkel, gyógyszerekkel veszünk ma­gunk­hoz –, a szén-monoxid-mérgezés, a pszichiátriai kórképek is okozhatnak fejfájást.

– Megkérdezzük a beteget, pontosan hol fáj a feje, milyen jellegű a fájdalom, társulnak-e hozzá kísérő tünetek, vannak-e provokáló vagy enyhítő tényezők. Fontos tudni, fennáll-e a vénás trombózis kockázata, mert ennek a dohányzóknál, elhízottaknál, a fogamzásgátló szedésekor nagyobb az esélye. Fejfájásnál persze nem kell azonnal orvoshoz szaladni, ha valakinek korábban nem fájt a feje, ám ha 50 év felett időről időre előfordul, akkor ajánlatos kivizsgáltatni az okát. Továbbá akinek olyan betegsége van, ami az idegrendszert is érintheti – AIDS, rosszindulatú daganat áttéte, hematológiai betegségek –, ki kell zárni az agyi károsodás lehetőségét – mondja Bozsik doktor.

A fájdalom jellege - Migrén esetén időnként, nem szabályosan ismétlődő, viszonylag rövid ideig – órákig, pár napig – tartó fejfájásról beszélhetünk. - A tenziós fejfájásnál – ahol inkább a nyak, a váll, illetve a fej izmainak túlzott feszülését és a pszichés feszültséget említik kiváltó tényezőként – mérsékelt intenzitású, de akár tartósan állandósult fejfájás lép fel változó erősséggel. - A klaszter fejfájás során a betegnél előfordulnak napokig, hetekig tartó időszakok, amikor akár naponta többször nagyon erős, mindig ugyanolyan oldali fejfájások kínozzák. Ezek viszonylag rövid ideig tartanak, és az egyes periódusok között több­éves szünetek lehetnek. Nem gyógyítható, ezért a kezelés célja a fájdalom enyhítése, a fejfájásos időszak rövidítése lehet. - Előfordul, hogy a fejfájás mérsékelten kezdődik, de folyamatossá válik, s egyre erősödik – ez az úgynevezett progresszív fejfájás, ami valamely koponyán belüli betegség, akár agydaganat tünete is lehet.

Rémes rohamok

A nemzetközi felmérések alapján a népesség 12 százaléka migrénes, hölgyeknél háromszor gyakoribb, mint az uraknál. Migrénről akkor beszélünk, ha a fejfájásnak egyéb kimutatható oka nincs és visszatérően érkeznek a hasonlóan lezajló rohamok. Ezek többnyire órákig, de há­rom napnál nem tovább tartanak. Általában féloldaliak, hullámzó intenzitásúak, lüktető jellegűek, meglehetősen erősek, jelentősen rontanak a szokásos napi fizikai aktivitáson.

A migrénes roham alatt az illető nemegyszer lesötétített szobában, fekve próbálja átvészelni a legkritikusabb szakaszt, amihez a fény- és a hangingerek iránti fokozott érzékenység, émelygés, hányás társulhat. A betegek 20-25 százalékánál fordulnak elő az idegrendszer átmeneti – többnyire a látással kapcsolatos – zavaraira utaló tünetek: villódzó pontokat, cikcakk vonalakat vagy a látótér elhomályosulását érzékelik, majd berobban a fejfájás a sorolt tünetekkel. Ezt lábadozási szakasz követi, végül az élete visszatérhet a normális kerékvágásba.

Sok minden nem világos

„A főfájásnak egynéhány nemei vannak. [...] Fészkei: A belső és mély főfájásnak fészke vagyon az agyvelőt bétakaró hártyában, melyet agykérnak is hívnak. [...] Az ilyen fájdalom a szem gyökerére nyilallik. A külső főfájás embernek feje bőrit járja, és ha csak mozgatják is a haját, mindjárt inkább fáj, sőt, nem is tapogathatni. [...] Okai: A főnek nyilalló fájdalma akkor esik, mikor vagy a vérben való epesár, vagy pedig a gyomorból felgőzölő párák az agykért érdeklik és rágják” – írta a XVII. század végén Pápai Páriz Ferenc, az egyik első magyar orvosi könyv, a Pax Corporis szerzője.

Ma már tudjuk, hogy a migrénesek kicsit érzékenyebben reagálnak a külső ingerekre, s az agytörzsben bizonyos területek olyan aktivitást fejtenek ki, ami megváltoztatja a véráramlási viszonyokat – fogalmaz a neurológus szakember.

Mit lehet tenni?

Próbáljuk kiiktatni a provokáló tényezőket. Egyes anyagok – bizonyos tartósítószerek egyes ételekben, nitritek, pácsók vagy a tiramin a sajtokban, a csokoládéban, fenolok a vörösborokban – provokálhatják a migrént, ahogy a koffein vagy más élénkítőszerek túlzott fogyasztása vagy megvonása is. Okozhatnak fejfájást a szívgyógyszerek vagy a potencianövelő szerek, de a rendszertelen étkezés és az alvásmegvonás is állhat a háttérben.

Az akut fejfájás a szokásos fájdalomcsillapítókkal kezelhető, a migréneseknek specifikus roham elleni szereket rendel az orvos. A tapasztalatok szerint a B2-vitamin és a magnézium is enyhítheti a panaszokat. A makacs, kínzó, visszatérő fejfájást azonban minden esetben komolyan kell venni és neurológus szakorvos segítségét kérni.

Agyagkrokodiltól koponyalékelésig

Régészeti leletek tanúsága szerint évezredekkel ezelőtt koponyalékeléssel próbáltak utat engedni a fejfájást okozó gonosz szellemek távozásának. Egy egyiptomi rajz alapján az ókorban agyagkrokodillal igyekeztek enyhíteni a panaszokat: a szájába gyógyfüveket tettek, majd vászoncsíkokkal rögzítették a beteg fejére, amire istenek nevét írták. A fejfájás első szakszerűnek mondható leírása Hippokratész (i. e. 460–377) nevéhez fűződik, aki a migrénről úgy vélte, hogy a májból kigőzölgő és a fejbe jutó „pára” okozza a bajt. A középkori Itáliában ópiumból és ecetből készült oldattal kenték be a beteg fejét.