Odafigyelés és szükséges megelőzés

„Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni” – mondta diákjainak sok-sok évvel ezelőtt Karácsony Sándor (1891–1952) író-pedagógus, aki elsősorban szeretettel fordult a tanítványai felé, és a gyerekekkel autonóm személyiségként foglalkozott.

Nevelni, tanítani, új utakat mutatni a diákoknak különleges hivatás, ugyanakkor az eredményes tanár-diák (szülő-gyerek) kapcsolat nem nélkülözheti a fegyelmet. S azt is jól tudjuk, hogy a tanár és a tanuló kapcsolatát a szülő és a gyermek egymáshoz való viszonya alapozza, határozza meg.

Ez a kapcsolat azonban sokat változott és változóban van ma is. Számos példát ismerünk a családunkban, ismeretségi körünkben a hagyományos tekintélyelvű nevelésre vagy akár a „gyermekem legjobb barátja szeretnék lenni” elképzelésre is.

Nincs egyedül üdvözítő megoldás, a gyereknevelésben rengeteg múlik a személyiségen, a mások helyzetébe beleélő készségen, a nyitottságon és a tudatosságon. Európában a ’60-as, Magyarországon a ’80-as, ’90-es években intézményi formában jelentek meg az alternatív oktatási módszerek.

Ma már választhatunk az alternatív iskolák gyermekközpontú, a fegyelmezést egyedi módon értelmező megoldásai és az állami iskolák hagyományosabb szemlélete között. Miközben az oktatási paletta színesedett, a társadalom szerkezete is alapos változáson ment át.

Szomorú, de az iskolaőrség felállítását a sajnálatosan növekvő számú tanárverések, az előforduló szülői agresszió indokolta.

– Alapvető gond, hogy gyakran elfelejtjük: a tanulás kemény munka. A többórás koncentrált figyelemhez – ami pedig a diákok napi feladata – önfegyelem is kell. Adott esetben gondot jelenthet a sok iskolán kívüli foglalkozás, szakkör. A szülő „megrendelőként” teljesítményt vár a gyerektől az iskolában és a különórákon egyaránt. Ebben a viszonyrendszerben azonban maga az iskola is szolgáltatóvá válik – magyarázza Fábián Bertalan, a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója.

– Ráadásul a pedagógusok társadalmi megítélése gyakran nem pozitív, hiszen ma anyagi alapon értékelünk. A körülöttünk élő családok szerkezete is különböző: sok esetben a hagyományostól eltérő értékrendek hatnak a gyerekekre, ezért az iskola, a tanár iránti viszony is megváltozott.

Mi segíthetne? Sift Karina viselkedéselemző, mesterszakos pszichológushallgató szerint számos esetben a gyerekeket egymástól és önmaguktól kell megvédeni – gondoljunk csak a rengeteg zaklatásra, megfélemlítésre, amit a diákok egymás között követnek el mind fizikai, mind lelki téren.

– Ugyanakkor én sem szívesen használom a fegyelmezés szót, mert inkább a nevelés és az odafigyelés lenne a megoldás – mondja a kirendelt iskolaőrökkel kapcsolatban.

– Valakire-valamire szükség van, aki-ami megoldást kínál erre, de az szerintem nem az iskolaőr lesz. Az iskolaőrség felállítása inkább a tünet kezelése, mintsem a probléma kialakulásának megakadályozása. Előrevivő lenne, ha helyénvaló módszereket adnának a tanárok és a szülők kezébe. Erre természetesen ki kellene fejleszteni az oktatóprogramokat, a ténylegesen alkalmazható, tanulható technikákat, s mindezt a lehető legszélesebb körben átadni az érintetteknek.

Iskolaőr-kisokos - Az iskolaőrség a rendőrség alá tartozó rendészeti szerv lesz. - Elsősorban nyugdíjas rendőrök lehetnek iskolaőrök, de más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végző is dolgozhat közöttük. - A szolgálatot teljesítő iskolaőr biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközöket alkalmazhat: ez jelenthet testi kényszert vagy gázsprayt, rendőrbotot és bilincset. Fegyvere nincs. - A munkaviszony létesítésétől számított legfeljebb kilencven napon belül sikeres vizsgát kell tennie meghatározott elméleti-gyakorlati és szabálysértési, valamint alapvető pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekből. Ehhez külön felkészítést szerveznek augusztusban.