Szakmakeresés vagy továbbtanulás?

Magas fizetés, jó beosztás, siker – egy felmérés szerint számos fiatal ilyen elvárásokkal vág bele a nagybetűs életbe. Mindent szeretnének, és mielőbb. A gyorsaságnak gyakori eredménye, hogy tízből négy fiatal otthagyja a felsőoktatást, miután korábban vért izzadva tanult, hogy bejuthasson valamelyik egyetemre vagy főiskolára.

A legnagyobb probléma: a 16–20 évesek nincsenek tisztában az elvárásokkal, s azzal, hogy milyen lehetőségek nyílnak egy-egy szak vagy szakma elvégzése, megszerzése után. A szülőktől elsősorban érzelmi támogatást kapnak, a „valóságról” leginkább a közösségi médiafelületeken tájékozódnak anélkül, hogy mélyebbre is belemerülnének az információtengerbe. Nem lehet csodálkozni azon, hogy egyharmaduk bizonytalan a pályaválasztással kapcsolatban, s azt sem tudják, hol kellene kezdeni a feltérképezést.

Dr. Török Réka pszichológus, pályadöntési szakértő 13 éve foglalkozik tanácsadással. Kutatja a miérteket, próbál megoldásokat találni, minél több fiatalnak szeretne segíteni az eligazodásban. A Z generáció tagjainak más társadalmi és technológiai környezetben kell dönteniük a jövőjükről, mint anno a szüleiknek, ezért a munkahellyel kapcsolatos elvárásaik is különböznek.

– Leginkább azoknak irreálisak az elvárásaik, akiknek alacsony az önismeretük, nem dolgoztak a gimnázium vagy az egyetem mellett. Sajnos sokan abba sem látnak bele, miként zajlanak a mindennapok a szüleik munkahelyén. A cégek is hozzájárulnak, hogy sok pályakezdőben valótlan elvárás alakuljon ki: a munkaadók egy része úgy tünteti fel magát, mintha náluk csupa móka és kacagás lenne az élet, mindenkit elismernek, megbecsülnek, megfizetnek.

A kezdő munkavállalók aztán értetlenül szembesülnek a valósággal, hiszen „nem erről volt szó”. És a Z generáció ilyenkor könnyedén továbbáll, mert olyan munkaerőpiacon mozog, ahol nagy a hiány, így megteheti, hogy válogasson. Több helyen kipróbálhatja magát, akár külföldön is, hiszen a néhány évtizeddel ezelőttihez képest megsokszorozódtak a lehetőségek – mondja a szakértő.

Ez is szerepet játszhat abban, hogy drámaian csökken a továbbtanulók aránya. Az idén tavalyhoz képest húszezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, e szám 2001 óta nem volt ilyen alacsony. Igaz, kevesebb a gyerek, sokan mennek külföldre, emellett népszerűek az OKJ-s képzések, és egyre többen tanulnak inkább levelező vagy esti tagozaton, hogy mellette munkát vállalhassanak.

Eszter, 18 éves: „Angol–holland szakra jelentkeztem, felvettek. Nem tudom igazán, mi szeretnék lenni, ezért választottam a nyelvszakot. Az idegen nyelvekre biztosan szükség van, ezzel a döntéssel nem lőhetek mellé, és utána még bármit tanulhatok. Lehetek tanár, tolmács, jó esetben egy menő céghez is bekerülhetek.”

Az OKJ-s képzésben vagy a felsőoktatásban tanulók 60 százaléka valamilyen formában dolgozik is. A fiataloknak meghatározóak az anyagi szempontok, előszeretettel hasonlítják össze a különböző munkákért kapható fizetéseket. Persze a pénz nem minden, hosszú távon mindenki motiválatlanná válik, ha olyan területen dolgozik, amit nem élvez – és előbb-utóbb bekövetkezik a kiégés.

– Tudjuk, hogy minden munka értékes, normális esetben minden szakmának van presztízse. Szakmunka nélkül megállna a világ, Magyarországon mégis nehezebb „eladni” a fiataloknak. Németországban nem csak a kettes vagy hármas tanulók tanulnak szakmát, mert a szakmunkásképzők profi vállalatokkal kötnek együttműködési szerződést, ahol magas szintű az infrastruktúra, ahol „menő” dolgozni.

Nagyon fontos lenne, hogy mi is erősítsük ezt az irányt – állítja a szakértő, aki a csapatával tavaly megalapította az Orientify karrierajánló és pályadöntést segítő online felületet.

– Karriertesztet dolgoztunk ki, ami segítség lehet azoknak, akik nem tudják, milyen területen tanuljanak tovább, melyik szakma lenne nekik való. Már a 13-14 éves gyerekeknél is érdemes alkalmazni, hiszen minél hamarabb kiderül, mi érdekli, miben jó és milyen lehetőségei vannak, annál sikeresebben választhat.