Rendhagyó suli menetrend vírusos időkben

Nyár elején még csak a bizonytalanság volt a biztos a hagyományos tanévkezdést illetően, de egyelőre a pedagógusok, a szülők és a gyerekek is fellélegezhetnek: a tantermen kívüli digitális oktatás mindaddig nem tér vissza, míg a hazai járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég tájékoztatást adott ki az iskolakezdés menetéről, illetve hogy milyen intézkedésekre lesz szükség a biztonságos oktatás érdekében.

A korábban elterjedt téves információval szemben a tanórákon nem kell másfél méteres védőtávolságot tartani, hiszen kivédhetetlen, hogy az egy osztályba járó gyermekek szoros közelségbe kerüljenek egymással. Az Emmi intézkedési terve azonban a közösségi terek – folyosó, iskolai büfé – esetében hangsúlyozza a távolságtartás fontosságát, mivel ott a különböző osztályba járó tanulók is keveredhetnek egymással.

Szerencsés lenne, ha az iskolákban az osztálytermen kívül a kisebbek is hordanának maszkot, illetve a csúsztatott szünet és étkeztetés is enyhítené a tömeges fertőzések kockázatát – mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az ATV-n. Felhívta a figyelmet a szülők felelősségére is, hiszen elsősorban ők tanítják a higiéniai szokásokra a gyerekeiket.

Az iskolákban nagyon fontos a fertőtlenítők kihelyezése, és a professzor szerint az is segíthetne, ha a tanárokat gyakran tesztelnék: ők a vírus lehetséges indikátorai az iskolákban.

Maszkot a gyerekre!

A felnőttekhez hasonlóan a 12 évnél idősebb fiataloknak is maszkot kellene viselniük, míg a 6 és 12 év közöttieknek a körülményektől függően – áll az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapja közös ajánlásában. A 12 év felettieknek abban az esetben kellene maszkot hordaniuk, ha a környezetükben nem biztosítható az egyméteres távolság az emberek között, és nagy a fertőzésveszély. A 6 és 12 év közöttiek maszkviselése aszerint ajánlott, hogy mekkora a fertőzésveszély a környezetükben, a gyerek képes-e hatékonyan viselni a védőeszközt, kapcsolatba kerül-e olyan emberekkel, akiknél nagy a kockázata a súlyos megbetegedésnek, s nem utolsósorban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő maszk. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az idősebb gyerekek és a fiatalok, a 20–40 év közötti korosztály terjeszti a betegséget, sokszor tünetmentesen.

Az osztálytársakkal való találkozást már várják a gyerekek, a korán kelés azonban sokuk „mumusa”. A koronavírus-járvány következményei és a vakációs napirend felborította az alvási szokásaikat, az iskolakezdésig azonban illendő lenne visszazökkenni a munkás hétköznapokon megszokott kerékvágásba.

Időtartamában, ütemezésében és körülményei­ben is fel kell készíteni a gyerekeket a megfelelő alvásra – hívja fel a szülők figyelmét a Magyar Alvás Szövetség.

Az alvás jelentősen befolyásolja a fiatalok testi-lelki egészségét, fejlődését. A kialvatlanok hátrányba kerülnek egészségesen alvó társaikkal szemben. Az elégtelen alvás megváltoztatja a gyerekek mindennapi életét, csökken a teljesítményük, érzelmileg labilisabbá válnak és fogékonyabbak lesznek a betegségekre. A rossz vagy nem megfelelő alvás viselkedési problémákhoz vezethet, és károsan befolyásolhatja a tanulási képességeket.

Nemcsak az számít, mikor fekszenek le és hány órát alszanak a gyermekek, hanem az is, hogy milyen rendszerességgel történik nagyjából ugyanabban az időben a lámpaoltás. A rendszeresen betartott lefekvési idő hozzájárul az egészséges bioritmus kialakulásához, így közvetve a megfelelő agyműködéshez is.