Minden előjel nélkül támad

Az esetek többségében váratlanul, minden előjel nélkül támad a stroke. Hatására oxigén­hiányos állapot lép fel az agyban, amit trombotikus vagy embóliás agyi érelzáródás okozhat. Előbbi esetben az agyi eret elzáró vérrög helyben keletkezik, míg ha embólia a diagnózis, úgy a test más tájékán keletkezett vérrög zárja el az agyi eret. A stroke egy másik típusánál az ér nem elzáródik, hanem megreped, ekkor agyvérzés következik be.

Figyelmeztető tünetek

- A száj hirtelen félrehúzódása - Beszédértési, szóformálási nehézség, érthetetlenné váló beszéd - Hirtelen kialakuló egy- vagy kétoldali látászavar - Váratlanul fellépő szédülés, egyensúlyzavar, járásbizonytalanság, eszméletvesztés -Minden előzmény nélkül jelentkező erős fejfájás - Zavartság, memória-, érzékelési, illetve térbeli tájékozódási za­­var - Féloldali végtaggyengeség

A vérzés eredhet az agyon belülről, illetve az agyat körülvevő egyik agyburokból, a pókhálóhártya egyik artériájából. Agyvérzés esetén az érből kiömlő vér vezet oxigénhiányhoz, amellett, hogy növeli az agyi nyomást is. A stroke típusától függ az elzáródás kezelése.

Iszkémiás stroke (amikor az agyi eret vérrög blokkolja, s így az agy nem jut megfelelő vérellátáshoz) esetében gyógyszer segítségével oldják fel az érelzáródást, míg vérzéses stroke esetében sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet – olvasható a KardioKözpont tájékoztatójában. Az agyi katasztrófák következtében az agy egyes részei elhalnak, ezek később nem regenerálódnak, ezért óriási a szerepe a megelőzésnek.

A következő kockázati tényezők mérséklésével csökkenteni lehet a betegség kialakulásának rizikóját:

- Heti ötször 30 perc mozgással (főként, amelyek emelik a szívfrekvenciát és a légzésszámot) akár 25%-kal csökkenthető a szélütés kialakulásának kockázata.

- Az esetek több mint fele fűződik az egészségtelen táplálkozáshoz. A túlsúly 22%-kal is emelheti a stroke kialakulásának esélyét. Az étkezésben már az apró változtatások, mint például a zsíros ételek és a gyorsan felszívódó szénhidrátok kerülése segíthetnek megelőzni a bajt. A pluszkilók is hozzájárulhatnak a stroke kialakulásához. Az optimális testsúlyérték néhány egyszerű adat megadásával számos internetes oldalon kiszámolható.

- Naponta 20 szál cigaretta akár a hatszorosára emelheti a szélütés lehetőségét, miként a rendszeres al­­koholfogyasztás is rizikót jelent.

- A kezeletlen magas vérnyomás károsíthatja az ereket, és többek között olyan veszélyes következménye is lehet, mint a stroke. A pit­varfibrilláció akár az ötszörösére növelheti a betegség esélyét, ezért is fontos, hogy mielőbb diagnosztizálják ezt a szívritmuszavart, és a páciens részesüljön véralvadásgátló terápiában.

- A magas koleszterinszint is a rizikófaktorok közé tartozik, ezért évente egyszer mindenképpen érdemes elmenni laborvizsgálatra és ellenőriztetni a koleszterinértékeket.

- A cukorbetegség növeli a szélütés kialakulásának kockázatát, továbbá körülbelül 6-ból 1 stroke­beteg érintett valamilyen mentális betegségben, mint például a dep­resszió vagy a stressz.

Már egyetlen tünet fennállása is jelezheti a stroke-ot! Ilyenkor minden perc számít, senki ne várja a tünetek elmúlását, mert a legeredményesebb gyógyítás érdekében és a súlyos szövődmények elkerülé­séért a beteget azonnal a legközelebbi stroke-centrumba kell szállítani. A páciens sorsát az „aranyóra”, azaz a betegség tüneteinek észlelését követő első óra dönti el.

Hiánypótló gyógyszer

Hamarosan elkezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek (MPH–220), amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdők kezelésében hozhat nagy változást. A gyógyszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Motor Farmakológia Kutatócsoportja fejlesztette ki Málnási-Csizmadia András vezetésével. Jelenleg a vizsgálat előkészítése és a hatóanyag gyártása zajlik, amelyből az első adagokat a jövő év elején kapják meg az önkéntesen jelentkező egészséges alanyok. A stroke és más idegrendszeri betegségek, sérülések után a páciensek közel 40%-ánál jelentkezik az izmok görcsös összehúzódása. Az erre az állapotra jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek hatékonysága alacsony, valamint számos mellékhatással járnak. Az MPH–220 az eddigi vizsgálatok alapján nem okoz kedvezőtlen mellékhatásokat.

11 488 fő hunyt el stroke következtében 2019-ben Magyarországon. 43–51 százaléka az agyvérzéses betegeknek meghal egy hónapon belül, míg további 22–25 százalék egy éven belül. 30 százaléka a túlélőknek tartós ápolásra szorul. 4-ből 1 ember érintett lehet élete során.