Legnagyobb tőke a lelkierő

– Nem szenvedek betegségben. A Down-szindróma állapot. Az egyik kromoszóma nem osztódik ketté, így keletkezik plusz egy. Ennyi – magyarázza a világ legtermészetesebb módján a 29 éves Szalay Anna Lilla. A koronavírus-járvány miatt nem találkozhatunk, a Messengeren beszélgetünk, de Anna Lillát ez egy pillanatra sem feszélyezi.

A kamerával is jól lehet látni, hogy mögötte plafonig érő könyvespolc áll, tanár édesanyjával élnek a hangulatos lakásban. Tervei szerint nem sokáig, szeretne összeköltözni a vőlegényével.

– Kilenc éve járunk Gáborral, november 11-én kérte meg a kezemet. Ő is Down-szindrómás, 26 éves. Az esküvőt majd akkor tartjuk meg, ha beköltöztünk a lakásba. Már azt is tudom, milyen lesz a menyasszonyi ruhám – mondja mosolyogva, s máris mutatja a leendő ruha nyak- és vállrészét.

Az óvodai évekből csupán annyira emlékszik, hogy imádta a farsangot, különösen, amikor bohócnak öltözött. Speciális általános iskolába járt, édesanyja is ott tanított, a lánya minden rezdüléséről pillanatokon belül értesült.

– A földrajzot szerettem, szerintem azért, mert sokat túráztam. Meg a bulikat! Jártam spanyol tánctanfolyamra, aztán hip-hopozni. Több sportot is kipróbáltam, úsztam, pingpongoztam, erőemelésre jártam, mindig imádtam versenyezni. Nyertem érmeket, és a szakiskolában első lettem háztartástanból. Ott kerámiázni is tanultam. Megmutassam, melyik a kedvencem? – és máris hoz egy nagy gömböt, az oldalába fúródott kisebb figurával.

– Az a címe, hogy Végzet. Egy meteor belecsapódott a Földbe. Kedvelem az űrrel kapcsolatos dolgokat. A Tábortűz című kerámiámat is nagyon szeretem – és már forgatja is körbe a kamera előtt.

– A tábortűznél a barátokkal együtt lehet szalonnát sütni. Nekem nagyon fontosak a barátok, a kollégáim is azok. Már öt éve dolgozom velük a Nem Adom Fel kávézó és étteremben, de mindig jönnek újak is. Tagja vagyok az ELTE-s csajok csoportnak, ők gyógypedagógusok. Az egyikük rólam is ír a szakdolgozatában, amely az értelmi sérültek párkapcsolatáról szól. Sokat szoktunk beszélgetni az interneten is. Sajnos a járvány miatt személyesen nem találkozunk, bezárt a kávézó, a vőlegényemmel is ritkán találkozom. Én a II. kerületben lakom, ő a XXIII.-ban, ezért is lesz jó, ha együtt fogunk élni.

Anna Lilla és Gábor lakása még csak papíron létezik, talán jövőre kezdődhet az építkezés. A Nem Adom Fel Alapítvány évek óta dédelgetett álma, hogy minél több értelmi sérült fiatalnak legyen önálló helye, otthona a világban. Tavaly a gyűjtéseknek köszönhetően megvásároltak egy 1600 négyzetméteres telket a főváros XI. kerületében. A tervek szerint a leendő Mikes Lélekközpontban 10-12 apartmant alakítanak ki, 24 órás segítő szolgáltatás is működne.

Tudta? Az ENSZ december 3-át 1992-ben nyilvánította a fogyatékos emberek világnapjává, hogy felhívja a figyelmet az érintettek problémáira.

– Ez azt jelenti, hogy a lakók bármilyen problémával, kérdéssel fordulhatnak a segítőhöz, aki egyébként nem avatkozik bele a mindennapjaikba – mondja Györke Nóra, az alapítvány kommunikációs vezetője.

– Anna Lilla nehezen bánik a készpénzzel, neki majd a csekkek befizetésénél kell segíteni, és lehet, hogy a tömegközlekedésnél is elkél némi támogatás, mert egy korábbi rossz élménye miatt fél egyedül utazni a villamoson. A kitartása és életszemlélete példaértékű. Képes kihozni magából a legtöbbet, a lelkiereje a legnagyobb tőkéje.

Szeretnénk megmutatni a társadalomnak, hogy az értelmi sérültek is élhetnek teljes értékű életet, sőt tanulni is lehet tőlük. A Lélekközpontban az intenzív terápián részt vevő gyerekek is lakhatnának a családjukkal, és egy fejlesztőközpontot is szeretnénk kialakítani. Az ilyen otthon a szülőknek is hatalmas megnyugvás, hiszen biztonságos közegben, önállóan élhetnek a gyerekeik.

Anna Lilla amellett, hogy dolgozik és önálló keresete van, Nóra segítségével blogot is indított. Erőt ad a Down-szindrómásoknak, a többségi társadalomnak pedig hitelesen mutatja be, milyen sokszínű és tartalmas életet élnek.

Anna Lilla szabadidejében szívesen dobol, egy afrikai hangszeren, dzsembén játszik. Leginkább autodidakta módon az internetről tanulja a fogásokat, többször volt fellépése is. Imádja az AC/DC-t és a Guns N’ Rosest, de Rúzsa Magdi-dalokat is szívesen hallgat. Járt már stylistnál, mert szeret ízig-vérig nő lenni, és imádja, amikor Gábor azt mondja neki: hű, de bomba csaj vagy!

– A Down-szindrómások általában pozitívan látják a dolgokat, nyitottak és barátságosak – vallja Anna Lilla. – Most egy reklámfilmet szeretnék forgatni a kávézóról, hogy még több vendég jöjjön. Beszélgetek majd a kollégáimmal és a vendégekkel, hiszen a Nem Adom Fel kávézó nem csupán annyi, hogy ott jókat lehet enni. Már sok álmomat megvalósítottam, és még rengeteg terv van a fejemben. Rajtam múlik, hogy megvalósulnak-e.

Elérhetőségek: nemadomfel.hu/mikes, facebook.com/szalayannalilla, instagram.com/szalayannalilla