A Tengerszem különleges itala

Többnyire a konyhában szorgoskodik, akárcsak aznap, amikor meglátogatom. Hugyecz József számára hobbi és szórakozás a főzés. Ő a konyha lelke, összeállítja az étlapot, egyeztet a sza­kácsokkal, nyersanyagot rendel. Megszokásból dolgozik napi 15–18 órát.

Az életébe 2014-ben lépett be a sült tea, amit csak úgy emleget: a harmadik gyermeke. Két lánya saját vállalkozást működtet. A nagyobbik, Enikő (30) pizzériát vezet. a fiatalabb, Zsófi (22) sminkes és kozmetikus a saját szalonjában. A talpraesettséget az apjuktól örökölték, aki már huszonévesen vállalkozónak állt.

1978-ban került fel Budapestre, ahol elvégezte a vendéglátóipari szakközépiskolát. Itt sok mindent megtanult: a szakácsszakmát, a hentesmunkát és a felszolgálást is. Mellette olyan neves vendéglátóhelyen dolgozott, mint az EMKE-Kalocsa Csárda. Mégsem fogta meg a főváros hangulata, a szíve és a szabadságvágya hazahúzta.

1985-ben a bánki Bárka vendéglőben lett üzletvezető. Jól ment neki, de szeretett volna egy családias helyet. Fél év alatt felépült a sajátja, a Tengerszem Panzió. Asztalos édesapjával csinálta, de a ma 650 fős faluból is sokan mentek téglát rakni. 1990 szilveszterén megnyitottak, a munka azóta sem állt meg, idővel hozzáépítettek, és folyamatosan modernizálnak.

A harminc év bizalmának köszönhetően a mai vírushelyzetben olyan a forgalmuk, mintha nyitva lennének, 80–150 adag ebédet szállítanak ki. A személyes kapcsolat azért hiányzik házigazdánknak, főleg a jóízű beszélgetések – azt is tudja, ki milyen sört iszik, hogyan kéri a kávéját. Olyan német család is van, amelyik minden évben ellátogat a Balatonra, s egy hetet náluk tölt – nem is kell ennél jobb visszajelzés.

Ezekre a kapcsolatokra támaszkodhatott akkor is, amikor 2008 körül jött egy törés az életében. Gazdasági válság, válás, s nem mellesleg vesedaganattal műtötték. Ekkor felkereste a nyaralni hozzá járó termelőket, s most ő időzött náluk: friss zöldséget és gyümölcsöt vásárolt tőlük – új erővel és lendülettel dolgozott tovább. Az árunak később a faluban egy régi hangárból hűtőraktárat alakított ki.

A hentesárut három hazai nagykereskedő szállítja. A tejterméket a szentei Maszlik családi gazdaságtól szerzi be, velük tejüzemtúrákat is szerveznek a panzió vendégeinek. A siker egyik titka, hogy több lábon áll: szállást ad, éttermet vezet, házhoz szállít, rendezvények étel- és italellátását vállalja. A tea pedig a legújabb szeretett feladat.

A sült tea (Pečený čaj) körülbelül 150 éves receptje egy cseh barátjától származik. A közös teagyáruk ugyan Csehországban van, de az alapanyagot József a börzsönyi termelőktől vásárolja. Tizenkétféle hazai gyümölccsel dolgoznak, a trópusiakkal együtt hússzal. Készítenek jeges teát, szörpöt, dzsúszt, a fő termék a sült tea.

A gyümölcsöket hidegsokkolás után – enyhén fűszerezve – üvegekbe teszik, majd körülbelül 300 fokon megsütik a kemencében. Ezzel a módszerrel megtartják a gyümölcsök természetes ízvilágát, a rostokban lévő vitaminokat és tápanyagokat.

Időközben újra rátalált a szerelem. A teás vállalkozást már új párjával, Andreával kezdte, aki a panziónak is a háziasszonya lett.

Ez a munka – legalábbis ahogyan az ötvenhét éves vállalkozó műveli – egész embert kíván, teljes szívvel és lélekkel kell csinálni. Ugyan lehetne ráhagyni az alkalmazottakra, öltönyben és nyakkendőben az irodából irányítani, de az nem ő volna.