Játék a természettel – képekben, szavakkal

Mit kezdjen az ember az olyan kisgyerekkel, aki nem bírja a csendben rajzolgatást vagy a legókkal babrálást? A sógyurma készítését vagy az ugróiskola felragasztását senkinek nem kell bemutatni, a szobai bowlinghoz sem kell más, csupán néhány félig megtöltött műanyag palack, és máris kezdődhet a gurítás a labdával.

Míg a szókirakó játékosan fejleszti a szókincset, addig az Aktivity a kifejező- és a problémamegoldó készséget segíti.

A NANA in the nature (NANA a természetben) megálmodóit, Biswurm-Csima Philadel­phiát és Szabó Nikolettát is az a cél vezérelte, hogy a játékaik kreatívak legyenek, és a ter­mészetközeli gondolkodásmóddal hozzájáruljanak a gyermekek fejlődéséhez.

– Olyasféle játékokat tervezünk és készítünk, amelyek realisztikus képi világukkal a természetbe vezetik a legkisebbeket, miközben izgalmas feladatokon keresztül újabb és újabb ismeretek elsajátítására sarkallják őket – magyarázza Niki, egy négyéves kislány anyukája.

Az Erdő-mező világa memóriajáték képei észrevétlenül is további beszélgetésre ösztönöznek bennünket: vajon hol élnek a rókák, mivel táplálkoznak a sünök, mire jó a gyermekláncfű? Mire használhatjuk a kártyákról megismert gyógynövényeket? Fellelhetjük-e őket a lakhelyünk közelében is? A válaszokat a kicsik és nagyok együtt derítik ki.

Phila és Niki sok éve tartó barátsága a lovak iránti szenvedélyüknek köszönhető. Nyolc évvel ezelőtt ismerkedtek meg a Szentlőrinc melletti lovardában, ahol Niki lovasoktatóként dolgozott, Phila pedig a klub lovasa volt. A NANA, ami a kislányaik nevéből ered, gyakorlatilag ennek köszönhető.

– Mivel a családunk juhtenyésztéssel foglalkozik, a gazdaság, a természetes környezet rengeteg témát ad a fotózáshoz – mondja Phila.

– A képi játékainkon keresztül szeretném megjeleníteni azt az életérzést, amit naponta van szerencsém megélni.

A két alkotó közül mindig Phila volt a művész, a fotós, aki milliméterre pontosan tudta, melyik levelet, fát, lovat milyen szögből kell láttatni ahhoz, hogy a legjobban megmutatkozzon a szépsége. Így született a memóriajáték gondolata is.

Niki pedig már a diplomamunkája írása során azzal foglalkozott, hogyan lehet autentikus eszközöket – kiemelve a képeket és képeskönyveket – bevonni a gyerekek és kiskamaszok idegen nyelvi képzésébe, miként kelti fel a figyelmüket és ösztönzi őket új ismeretek szerzésére egy-egy tankönyvön kívüli, izgalmas segédanyag.

– Korábban folyamatosan találtam ki különféle – főleg nyelvfejlesztő – játékokat, de a gyártás gondolata körülbelül egy éve fogalmazódott meg bennem – emlékezik vissza Niki. – Mivel nem találtam olyan játékot, amilyet a kislányomnak elképzeltem, mérnök testvéremmel közösen megalkottuk az első terveket, majd előkészítettem az új tevékenység hátterét. Ezen a ponton értek össze az elképzeléseink Philával. Kitaláltuk a márkanevet, véglegesítettük az első terméket, az Erdő-mező világa memóriajátékot, ami Philának köszönhetően addigra már szinte kész volt.

Mint mondják, a játékok megalkotásához a körülöttük lévő gyerekek adják a legtöbb ötletet. A tervezés során először meghatározzák a játék fajtáját, illetve, hogy milyen készség fejlesztésére fókuszálnak, majd kidolgozzák az ehhez szükséges elemeket, stratégiát és a kifinomult grafikát. Ez még egy egyszerűnek tűnő játék esetében is nagy kihívás.

A játékokat minden kavics-, bot-, levél- és bogárgyűjtő gyerkőcnek ajánlják, valamint azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy a gyermekeik már kiskoruktól kezdve megismerkedjenek a környezetünk élővilágával.

Nikinek és Philának rengeteg terve van még. A közeljövőben a kártyaalapú játék mellett az első faterméküket is piacra dobják, amelyet teljes egészében, a tervezéstől a kivitelezésig saját, újonnan kiépített családi műhelyükben alkotnak meg.

– Mindkettőnknek fontos, hogy a gyere­keinkben felmerülő kérdéseket érthetően válaszoljuk meg. Folyamatosan beszélgetünk velük, mert hisszük, hogy már a várandósságtól kezdve elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció: a kicsik érezzék, szeretjük és tiszteljük őket, s a legjobb tudásunk szerint mindent megadunk nekik. Szeretnénk, ha megismernék és őszintén tudnák értékelni a világ szépségeit.

Szerencsések vagyunk, hiszen mindkettőnk életében jelen van a mezőgazdaság és az állattenyésztés, így a gyerekek közelről láthatják, mit jelent együtt élni, együttműködni a természettel, s tisztelni azt. Ezt az érzést szeretnénk átadni mindenkinek.