Bátrabb családpolitikát!

Magyarország, Európa, de mondhatni, az egész fejlett világ egyik legnagyobb problémája a csökkenő népességszám. De­mográfiai válsággal küzdünk, ami abból fakad, hogy kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, a termékenység jócskán elmarad attól a szinttől, amely a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges.

De vannak országok – köztük hazánk is –, ahol azt mondják, hogy képesek változtatni a trendeken. – A gyermek és a család mindennek az alapja, ezért a kormány azért dolgozik, hogy ezt a 40 éve tartó demográfiai lejtmenetet megfordítsa. A borúlátó demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, csupán prognózisok, amiket meg lehet változtatni – fogalmazott nyitóbeszédében Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter.

– A demográfia minden érint, az iskolarendszereket, az adókat, az egészségügyet is. Ha nincsenek fogyasztók, nincsen gazdaság, ha nincsenek gyerekek, nem kellenek iskolák – fűzte tovább a gondolatot Janez Janša, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke. Sok olyan fiatal van, aki szeretne több gyereket, de mégsem vállalja, mert nincs munkája, esetleg nincs hol laknia.

A családok jelentik a társadalom magját, ezen belül pedig az édesanyák nevelik fel a jövő generációját, ők azok, akik hajnalban kelnek és késő este fekszenek. Az 1950-es évekhez képest előfordult, hogy 40, 50, 60, de volt olyan időszak, amikor akár 70 százalékkal is csökkent a népességszám, ez pedig komoly válság – sorolta az adatokat a szlovén miniszterelnök, és példaként megemlítette, hogy az Economist brit gazdasági lap nemrég arról írt: egyetlen európai országban sem születik annyi gyerek, amennyivel a nemzetek lélekszáma ne csökkenne.

A hazai családpolitika öt pillére:

1. A gyerek gazdasági előnyt is jelentsen. 2. A családok saját otthonban élhessenek. 3. A családpolitikát az édesanyákra kell építeni. 4. Az országot családbaráttá kell tenni. 5. Jogi alapon is támogatni kell a családokat és a kedvezményeiket.

– 2019-ben senki nem sejtette, hogy közeledik a pandémia, de minden rossz jó valamire – kezdte beszédét Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke. – A társadalom tulajdonképpen a Covid–19-nek köszönhe­tően óriási előrelépést tett a technológiában, a digitalizációban. A járvány megerősítette, hogy mennyire fontos számunkra a család. A cseheknél a legmagasabb az egy főre jutó születésszám az Európai Unióban. Andrej Babiš szerint fontos lenne elérni 2,1-es születési arányszámot, hogy a népesség fennmaradjon.

– A magyar családpolitika legfőbb vállalása, hogy gazdasági előnnyé tesszük a gyerekeket. Azt akarjuk, a nők választhassanak, hogy dolgoznak vagy sem, de ne legyen egzisztenciális nyomás az, hogy dolgozik vagy sem. A népességfogyás egyetlen megoldása, ha az állam segíti a családokat a családalapításban. A GDP 5 százalékát családi kedvezményekre fordítjuk. Ezek fontos lépések, de nem elegendőek. A legfontosabb, ha az életünket folytatásra érdemesnek találjuk, és ezt csak a gyermekek révén lehet elérni – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök a demog­ráfiai csúcson.

– A családnak tehát nincs alternatívája – összegezte záróbeszédében Novák Katalin, aki elmondta: a kétnapos konferencián az állam- és kormányfők közös nyilatkozatot írtak alá, amely szerint mindannyian a családtámogatásokban látják a megoldást a demográfiai problémákra.

Gyermekek nélkül nincs jövő

A családközpontúság a magyar nyelvben is benne van – fejtegette beszédében Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, és idézte a testvér – egy testből, egy vérből valók – és a feleség – a férfi a feleség nélkül fél egész és fordítva – szót, továbbá a szülő, nagyszülő szavakat, amelyekben ott van a szülés eseménye, az életátadás. A várandósságról, a gyermekvárásról azt mondta, csodálatos kifejezés, számára a legkedvesebb, hogy „áldott állapotban” van. Az erdélyi csángók pedig azt mondják: „jövője van”.