Ezer daru, egy kívánság

A japán eredetű kifejezés szó szerint papírhajtogatást jelent, amely az ori=hajtogatás és a ka­mi=papír összetételből keletkezett. Eredetére nincs egyértelmű bizonyíték, bár a legenda szerint egy buddhista szerzetes vitte a titkát Japánba a VI. század folyamán.

Technikailag az origami célja, hogy egy vagy több darab papírból pusztán hajtogatással formáljunk meg valamit, minden segédeszköz – olló, gémkapcsok stb. – használata nélkül. Bár egyesek elfogadják, az origamisok többsége a vágást és a ragasztást kategorikusan elutasítja, mint ahogyan a rárajzolást is, holott a tradicionális japán papírhajtogatást kezdetben nem övezték ilyen szigorú szabályok.

A ma ismert legrégebbi japán origamiról szóló feljegyzés 1680-ból származik. Ihara Szaikaku egyik verséből tudhatjuk meg, hogy esküvők és más szertartások alkalmával dekorációként papírból készült origamimadarakat hasz­náltak, melyek sokáig – a papír magas ára miatt – csak ünnepi alkalomra készültek. Kicsivel többet, mint 100 évet kellett várni az első nyom­tatott origamikönyvre, mely Szenbacura orikatacsi – Az ezer daru hajtogatása – címmel jelent meg.

A japánok mindig is misztikus lénynek tartották a darukat: azt gondolták róluk, hogy évszázadokig élnek. Ennek eredményeként a japán, kínai és koreai kultúrában a jó szerencsét és hosszú életet szimbolizálta, sokszor a boldogság madaraként jelenítik meg ma is. A japánok hittek abban, hogy a daru szárnyai lelkeket visznek fel a paradicsomba, és ha valaki ezer origamidarut készít, egy kívánsága teljesül. Ennek a hiedelemnek az eredményeként vált oly népszerűvé az 1000 daru (japánul senbazuru) hajtogatása. A darukat fűzőn illesztik össze – általában a 25 húrra egyenként 40-et helyeznek el –, és ajándékba adják szeretteiknek.

Bár Japánban van a legnagyobb hagyománya az origami készítésének, a papírhajtogatás művészete nem csak ott terjedt el. Európában a XVI–XVII. században jelent meg. Később a művészek megismerték egymás munkásságát, átvették a módszereket, így lezajlott a nyugati és a klasszikus japán origami fúziója, ami a mai napig a hagyományos origami magját alkotja.

Aki kicsit is ért a hajtogatáshoz, tudja, hogy a végleges alkotás nem csak a kézügyességtől, de a papír minőségétől is függ. Az origami­iskolák különböznek a felhasznált papír mennyiségében, valamint azok formáját illetően. Akadnak, akik kizárólag a négyzet alakú papírt fogadják el, mások engedékenyebbek, így a három-, öt- vagy hatszög alak használata is engedélyezett. Ugyanígy van, aki szerint csak az a jó modell, ami egy darabból készült, mások viszont nem tekintik tragédiának, ha az eredményhez több papírt is fel kell használniuk. Az alkotások bonyolultságának is igen tág a spektruma: az egészen egyszerűtől az igazán összetettig szinte minden témában találunk példákat.

Tudta? -Egy amerikai – Ohio állambeli – diák tartja a legtöbb origamimadár készítésének világrekordját: eddig 30 ezer hasonló darut hajtogatott. - Japánban minden idők legnagyobb origamija szintén madár: 86 méter magas és 800 ember készítette. - Hazánkban az első origamileírással 1935-ben találkoztunk a Sicc című könyvben, az első magyar origamikönyv 30 év elteltével született meg. - 1988 januárjában Kecskeméten szerveződött az ország első origamiköre a Szórakaténusz Játékmúzeumban. Hamarosan országosan is ismertté vált és egyre többen csatlakoztak. A Magyar Origami Kör egyedüliként fogja össze országos szinten a papírhajtogatás iránt érdeklődőket. - Október 24. az origami világnapja. 1898-ban e napon született Lillian Oppenheimer, az angol és az amerikai origamiszövetség alapítója, aki világszerte népszerűsítette a papírhajtogatás művészetét.

Akinek van kedve és ideje belevágni az origamizásba, jó, ha tudja, hogy a siker kulcsa – az alapok elsajátítása mellett – a rengeteg gyakorlás. Mindössze néhány alaphajtás megtanulásával már igen sok modell elkészíthető. A figurák hajtogatásának menetét bemutató ­diagramok olvasásához pedig egy aránylag egyszerű jelrendszert szükséges értelmezni. Az origamiban lévő lehetőségek tárháza végtelen, hiszen a tipikus daruktól a denevérekig és a kidolgozott sárkányokig nincs olyan forma, amit ne lehetne megteremteni.

A különleges hobbira és a benne rejlő lehetőségekre a NASA is felfigyelt: mérnökök egy csapata olyan origamialapú technikákat kutat, amelyek az ultrahatékony napelemek és a más naprendszerekhez vezető űrhajók tervezésében segíthet. Az origamihajtásokban rejlő kifinomult matematika egyszerre tenné lehetővé a terjedelmes és kompakt, könnyű és a hosszú utazásokat jól tűrő tárgyak létrehozását.