Fókuszban az anya és a baba
A Betegbiztonság Világnapja alkalmából Magyarországon immár harmadik alkalommal rendeztek konferenciát, melynek idei témája a szülés és a születés volt. Az előadásokban felhívták a figyelmet a kockázatokra, cselekvésre ösztönöztek a biztonságos és tiszteletet garantáló szülés érdekében.
Fokozódó bizonytalanság. Korábban a kismamák azért fogadtak orvost, hogy biztonságban érezhessék magukat és megfelelő bánásmódban részesüljenek a szülés során. A pandémia alapvető változást hozott a betegjogok érvényesítésében, ami érinti a szülészeti gyakorlatot is. Az így kialakult bizonytalanságot növelte az idén március 1-jétől hatályba lépett törvény, amely megszüntette a hálapénzt és a fogadott orvos intézményét.
Korábban a nők 68 százaléka fizetett a szülés idején nyújtott ellátásért; 52,9 százalékban hálából, anélkül, hogy az orvos kérte volna. A családok ily módon a bizalmat és biztonságot vásárolták meg, s hogy a várandósgondozás és a szülés során megfelelő bánásmódban legyen részük – ismertette a K-Monitor korábbi felmérésének adatait dr. Gervai Nóra jogász, egészségpolitikai szakértő.
– A jelenlegi bizonytalanságot az okozza, hogy nem történt meg a kérdés rendszerszintű szabályozása. Jelenleg a fogadott orvos intézménye helyett „nem egységes gyakorlat” jellemző, illetve az intézmények jogértelmezése is eltérő. Sok kismama kér fel közreműködő orvost, és jelentősen nőtt a magánellátás szerepe, főként Budapesten. Éppen ezért betegjogi és egyenlőségi szempontból is foglalkoznunk kell a problémával – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A jogász elmondta, az evidenciákon és választásokon alapuló rendszeré lehet a jövő, és hangsúlyozta, hogy együtt kell továbblépni a kérdésben, lehetőség szerint az érintettek bevonásával. A megoldást a bizonyítékalapú, azonos minőségű ellátás jelentheti. A szabad orvosválasztás kérdésének rendezése azonban még sok feladatot tartogat. Többek között felvetődik a betegjogokkal kapcsolatos tapasztalatok összegzésének és újragondolásának szükségessége is a nemzetközi tendenciák figyelembevételével.
Észre se vegye, hogy megszületett. Hazánkban az utóbbi években nőtt a koraszülöttek száma, ugyanakkor a túlélésük aránya és a minőségi mutatók folyamatosan javulnak. Ez utóbbi az ellátórendszer fejlődésének, hatékony működésének és helytállásának köszönhető.
Koraszülésről a 37. terhességi hét előtt befejeződött szülés esetén beszélünk. Ennek oka lehet anyai (betegség, előrehaladott életkor, rossz szociális körülmény) vagy magzati (ikervárandósság, fejlődési rendellenesség). A koraszülés váratlanul indul be, s előfordul, hogy intézményen kívül, mentőben, rendelőben fejeződik be.
Optimális esetben időzítve, megfelelő szakmai háttér közreműködésével jön a világra az újszülött: szakképzett csapat várja, gondoskodnak róla, hogy ne hűljön ki és megfelelő légzéstámogatást kapjon – vezette fel a témát dr. Berényi Anikó gyermekgyógyász, neonatológus szakorvos.
Ebben nagy szerepe van a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnak, amelynek munkatársai már harminckét éve segítik a koraszülött-ellátást. Szükség szerint levezetik az intézményen kívül beindult koraszülést, ezt követően az édesanyát és a babát a megfelelő ellátást nyújtó kórházba szállítják, illetve közreműködnek a hazaadást követő rosszullét esetén.
– A koraszülésnél az egyik legnagyobb nehézség, hogy a babával való korai kötődést megnehezíti az elválás. Régóta alkalmazott módszer, hogy a csecsemő kap egy képet a családjáról, az édesanya pedig a babáról. Ez utóbbinak a tejelválasztás beindulásában jelentős a szerepe. Ezen túl a kötődést az érintés lehetőségével, kenguruzással, bőr-bőr kontaktussal igyekszünk elindítani – magyarázta Berényi Anikó.
– A koraszülött-ellátásban mindent úgy kell csinálni, az újszülött ne vegye észre, hogy megszületett – hangsúlyozta dr. Nádor Csaba, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika neonatológus főorvosa. – A méhen belül lévő fény- és akusztikus körülményekhez hasonlót kell teremteni az újszülött intenzív részlegen, a PIC-ben. A legjobb, ha hason fektetjük a gyermeket, a 34. hétig kizárólag babafészekben. Ez megnyugvást ad a babáknak, hiszen így helyezkednek el a méhen belül is.
A legjobb gyakorlatnak a kenguruzást tartják. Kutatások bizonyítják, hogy ez a módszer csökkenti a halálozás esélyét, a súlyos fertőzések arányát, a kórházi kezelés időtartamát. Az ily módon ápolt babának megfelelő a súlygyarapodása, aminek hatására nő az anyai elégedettség, s nem utolsósorban elősegíti az anya-gyermek kötődés kialakulását. – A családokat integráló ellátásra van szükség. A szülők nem látogatói a gyermeknek, hanem a koraszülött-ellátás nagyon fontos szereplői – hangsúlyozta a főorvos.
A szülőket minél jobban bevonó együttműködésre folyamatosan képezik a koraszülöttek intenzív ellátásában dolgozó szakembereket. Ez az úgynevezett FINE (Family and Infant Neurodevelopmental Education) családközpontú, fejlődéstámogató ellátásalapozó képzés. Az oktatott módszer alkalmazásának mérhető hatása, hogy csökken a stressz, jobb az újszülött motoros-érzelmi fejlődése, nem emelkedik a kórházi fertőzések száma.
Az így ellátott koraszülöttek kevesebb gépi lélegeztetést igényelnek, nő a szülők kompetenciaérzése. A képzés jelentős lépés az orvosi gyakorlatban ahhoz, hogy mind többet tehessenek a koraszülöttek ellátásáért.
Koraszülés számokban
Magyarországon minden órában világra jön egy koraszülött, azaz évente nyolcezer családban a 37. hét előtt érkezik a gyermek. A 23. héttől meredeken nő a túlélési esély, viszont a szövődménymentes túlélés csak a 26. héttől remélhető. A testi rendellenességeken túl gyakori, hogy sajátos nevelési igényű (SNI), figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral (ADHD) vagy tanulási rendellenességekkel küzdő lesz a gyermek. Számokban kifejezve: ha a negyvenhetes korra születő gyermeknél egyszeres, hozzá képest a 30. héten születőnél háromszoros, a 25-26. héten a világra érkezőnél pedig kilencszeres az esély arra, hogy nem megfelelő az idegrendszeri fejlődése – hangzott el dr. Nádor Csaba főorvos előadásában.
