Szemünk védelmében

– Látásunknak köszönhetjük a környezet, a világ észlelését, megértését. Fontos a szerepe – már csecsemőkorban is – az értelmi-érzelmi fejlődésben, szorosan összefügg a tanulással: az ismeretelsajátítási folyamat 80-85%-a a látáson alapszik. Ha a gyermeknek problémája van a távoli dolgok éles látásával, nemcsak az iskolai tábla olvasása okozhat majd gondot számára, hanem a szabadidős és sporttevékenység is.

A rossz látás nem csupán hátráltat, de balesetekhez is vezethet – hívja fel a figyelmet Kacsó Melinda, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezető védőnője.

A vakság és látáskárosodás globális egészségügyi problémának számít, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvési tervet dolgozott ki a 2014–2019 közötti időszakra. A cél az volt, hogy az egészségügyi rendszerekbe integrált, átfogó szemészeti szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával csökkentsék a látáskárosodások számának előfordulását.

– A szűrővizsgálat az első lépés, ami azoknak a gyermekeknek a megtalálásában segít, akiknek teljes szemvizsgálatra van szükségük. Ezt követően szemész szakember diagnosztizálja és kezeli a látásproblémát – tájékoztat Kacsó Melinda.

A III. WHO Betegbiztonsági Világnapi Konferencián, a Szemészeti szűrővizsgálatok a védőnői ellátás keretében című előadásban az is elhangzott, hogy a színlátást kevés helyen szűrik, mert nem tekintik betegségnek. Helyette olyan elváltozásokat figyelnek meg, amelyek szoros összefüggésben állnak az iskolai teljesítmény csökkenésével.

Hazánkban a védőnői szolgálat alapellátásként végzi a 0–18 éves korosztály szemészeti szűrését: keresik a rizikótényezőket, követik a látásfejlődést. Időnkénti megismétlése azért szükséges, mert az évek elő­rehaladtával újabb szemészeti eltérések jelentkezhetnek. Életkoronként mást és mást vizsgálnak, általában a szem és védőszerveinek külső részeit, a szemmozgásokat, a mélységérzékelést és a szaruhártyán tapasztalható fényreflexet nézik meg.

– Kiemelkedő jelentőségű a csecsemőkori szűrés. E legkorábbi szemvizsgálat a családi, egyéni és perinatális kórelőzménnyel kezdődik. Ezt követi az alak, a méret és a működés vizsgálata. Figyelni kell a fejlődési rendellenességet és a sérüléseket – ismerteti a szakember.

– Újszülöttkorban a leggyakoribb a veleszületett szürke hályog (nincs a fényképeken vörös szem) és a zöld hályog (megnagyobbodott szem, állandó könnyezés, fényérzékenység), a szem akarattól független, ritmikus ide-oda mozgása, a szemhéjak rendellenes állása, záródási hibák.

A szülők fontos feladata, hogy figyeljenek gyermekük szemének épségére, észrevegyék az esetleges problémákat. Ezt mielőbb jelezni kell a gyerekorvosnál vagy a védőnőnél. A szakemberek mellett nekik is fontos szerepük van abban, hogy a rendellenességeket idejében felismerjék és kezeljék.

Mit lát az újszülött?

Az újszülöttek látása a távollátás miatt homályos, csak a fényt érzékelik. Az első 3–72 órában a vi­zuá­lis ingerre automatikus reflexmozgás történik. Már a születés pillanatában is van vizuális funkció, pupillareakció, fényérzés, ezért mindezt lehetséges vizsgálni. Ez úgy történik, hogy pupillalámpával fél méter távolságból megvilágítják a gyermek szemeit, s megfigyelik, hogy a pupillák szűkülnek-e a direkt fényre, és hogyan reagálnak – emeli ki érdekességként Kacsó Melinda.