Teljes emberként jelen lenni, segíteni

Vági Zsolt útja, hogy mentálhigiénés szakember legyen, felettébb kacskaringósra sikeredett. Talán azzal kezdődött minden, hogy gyermekkorában nagyon kövér volt. Tizenöt évesen, már komolyabb egészségi problémák és egy kórházban töltött hét után sikerült elindulnia az életmódváltás útján, két esztendő alatt lefogyott 60 kg-ot. Ekkor döntötte el, hogy emberekkel szeretne foglalkozni.

Az egyetem miatt költözött Pécsre, orvos vagy pszichológus akart lenni, ám végül az egészségtudományi karon először dietetikus, majd táplálkozástudományi diplomát szerzett. Közvetlenül a mesterképzés után bekerült az ál­­lami ösztöndíjas doktori képzésbe, vállalkozást is alapított, így maradt Pécsett még jó pár évet. Ma már Budapesten él, mert szerinte a szakmai fejlődés szempontjából a főváros megkerülhetetlen.

Amikor táplálkozástudománnyal foglalkozott, megértette, hogy megannyi kliense esetében jóval mélyebb rétegű problémával áll szemben, mint csupán a helytelen étrend. Bár lelkiismeretesen kikérdezte a hozzá érkezőket, táplálkozási naplót elemzett, s ezek alapján tanácsokat adott, de közben végig azt érezte, hogy nem ezen van a hangsúly.

Tudta?

- A lelki egészség világnapjáról 1992 óta emlékeznek meg minden év október 10-én. A világnapot a Lelki Egészség Világszövetsége indítványozta, azóta pedig számos szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. A világnap célja a figyelemfelkeltés, valamint a pszichiátriai problémákhoz és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek elleni harc, a lelki egészség középpontba állítása. - Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, s nem csupán a betegség hiánya.

Ahogy merészebb lett a szakmájában, egyre többet és mást kérdezett, majd kiderült: az elhízás hátterében sokszor az áll, hogy az illető képtelen magára figyelni, utálja önmagát (nem a kövérsége miatt, már előtte is ezt tette, ennek folyománya az önelhanyagolás), rossz a párkapcsolata vagy túl sok a stressz az életében. Ez igaz volt nagyjából az összes kliensére, mindegy, milyen táplálkozással összefüggő problémával keresték fel. Ennek hatására, s hogy régi vágyait beteljesítse, újra tanulni kezdett, hogy minél hatékonyabban és komplexebben tudjon segíteni, így lett végül mentálhigiénés szakember.

– A mentálhigiénés szakember olyan emberekkel foglalkozik, akiknek valamilyen elakadásuk van az életben: párkapcsolati nehézségek, gyász, munkahelyi problémák – magyarázza Zsolt. – Tulajdonképpen az a lényeg, hogy a kliens jobban megértse önmagát, önmaga működéseit és kapcsolatait. Ebbe sok minden belefér. Én a Carl Rogers által kidolgozott személyközpontú pszichológia elvei szerint dolgozom.

Az amerikai pszichológusnak jelentős szerepe volt az egzisztencialista pszichológiai irányzatok kialakulásában és fejlődésében. Nem azzal foglalkozott, hogy egy kategória-rendszer szerint az emberre a betegek vagy az egészségesek címkéjét ragasztják-e, hanem, hogy a személy képes-e hiánytalanul működni a saját életében, aminek a mozgatórugója az önmegvalósításra és fejlődésre való belső törekvésünk.

Egyik leghíresebb könyvének címe is ezt tükrözi: Valakivé válni. Azt vallotta, hogy a terápiás hatás a segítő és a kliens kapcsolatán keresztül jön létre, nem pedig a módszerektől. Három alaptételt fektetett le erre a kapcsolatra a segítő hozzáállása szempontjából: empátia (együttérzés), feltétel nélküli elfogadás és kongruencia (hitelesség). Ezzel Zsolt is tökéletesen egyetért, hiszen látta a saját életében, és látja a klienseinél is, hogy működik.

– Azzal, hogy szakemberként, de teljes emberként is jelen vagyok, elfogadom, kísérem a klienst, nem viselkedem sem negédesen, sem provokatívan, hanem hiteles maradok önmagamhoz és a vele való kapcsolathoz is, beindul a kliensben a belső fejlődési törekvés: hogy ha itt, a segítővel ezt lehet, akkor magammal és másokkal is lehet. A rogersi szemléletben a segítő egyszerre kísérő és tükör.

Zsolt folyamatnak, nem pedig terápiának nevezi a klienseivel való foglalkozást. A sikeres folyamat titka pedig az, hogy nem akar a vele szemben ülőtől semmit, de nem is rejti véka alá azt, ami felmerül benne a másik fél megnyilvánulásai miatt.

– Nagyon sokat hallgatok, figyelek, visszakérdezek. Mindenkinek van egy sztorija, amikor eljön. Ki mit miért csinált. Abban látok nagy fejlődési pontot, amikor a történetből átmegyünk egy mélyebb megértési szintre, az érzelmek világába. Azt viszont, hogy merre megyünk, mi fog történni, én nem tudom és nem is kell, hogy tudjam.

A lényeg, hogy az „itt és most”-ban maradjak, s ezzel a kliensemet is segítem ott maradni. Nagyon fontos hatása még a segítő folyamatnak, hogy a kliens megtanulja kifejezni önmagát. Nem azért, mert itt bármilyen kommunikációs tréning lenne, hanem mert kimondhat bármit, én nem fogom sem bántani, sem megszégyeníteni miatta.

Ezáltal a kliens – lehet, hogy először életében – megtapasztalja, hogy van legalább egy olyan kapcsolata, ahol önmaga lehet. S persze innen jön, hogy ha van egy, akkor lehet több is, de ami a legfontosabb: az önmagunkkal való jó kapcsolat.