Baba-angyalkák nemezből, szeretettel

Petrákné Vass Gabriella Komáromban él a férjével és két gyermekével. Bár tizenhárom éve kozmetikusként dolgozik, a kreatív időtöltés soha nem állt távol tőle. Régebben is sokat gobelinezett, horgolt, a tűnemezelésbe egy kedves hölgy babáit látván szeretett bele.

– Mindig is kedveltem a babákat, a gyapjú pedig pihe-puha anyag. A kettő találkozása tökéletes párosítás, így született meg a babuska márkám. Maga a tűnemezelés száraz nemezelési technika, amivel térbeli formákat alakíthatunk ki. Nem kell hozzá más, mint gyapjú, zseníliadrót, egy speciális tű, amelyen pici rovátkák vannak, meg egy szivacs – avat be a műhelytitkokba Gabi.

Átlépni tilos!

Mongóliában ma is különös jelentőségűek a fehér, gondosan tisztított gyapjúból készült díszes imanemezek, melyek köré szigorú szabályrendszert alakítottak ki – például az imanemezt tilos átlépni, vásárláskor nem szabad rá alkudozni, míg a többi árura szinte kötelező. A nomád pásztorok a téli és nyári szállásaikon ma is nemezsátrakban laknak, a talajt és a falak egy részét nemezszőnyegekkel borítják.

Gabriella kétféle gyapjút használ: az úgynevezett paplangyapjút, ez durvább, rövid szálú anyag, amely a fej készítéséhez a legjobb, míg a másik a szalaggyapjú, sokkal finomabb tapintású, ez a hajhoz és a ruhához tökéletes.

– Először a babák fejét készítem el. Golyót formálok, majd a gyapjút sűrűn bökdösni kezdem a rovátkás tűvel. Az anyag ennek hatására tömörödni fog, formázhatóvá válik. A gyapjú titka, hogy többször megszúrva a szálai elkeverednek, összegubancolódnak és egyre szilárdabb felületet képeznek, nemezelődnek.

A tű apró rovátkái pedig a fel-le irányuló mozgatás során a gyapjú szálait befelé-lefelé tolják, ott egymásba akasztják, kifelé viszont akadálymentesen haladnak. Ha a fej elkészült, a kezek és a lábak következnek. A zseníliadrótot méretre vágom, majd azokat is betekerem gyapjúval. Ezután jön a kedvenc rész: felöltöztetem a babuskákat, majd megálmodom a frizurát.

Ősi technika

A honfoglaló magyarok által is kedvelt nemezt hagyományosan birkagyapjúból gyúrják vizes közegben. Bár már nyolcezer évvel ezelőtti leletek is bizonyítják, hogy a nemezelés az emberiség egyik legősibb technikája, sehol nem játszott olyan nagy szerepet, mint Belső-Ázsia nomád népeinél. Az ázsiai puszták ugyanis szegények fában, viszont rengeteg kecske és juh legelt a mezőkön, így akadt bőven gyapjú meg állatszőr, amit felhasználhattak. A fa helyett az itt élőknek olyan anyagot kellett találniuk, ami tartós, könnyen szállítható, az elkészítéséhez kevés szerszámra van szükség – így született meg a nemez. Készítésének alapja az egyes állatfajok szőrének a filcesedésre való hajlama. A szőrszál külsején cserépszerűen elhelyezkedő lapossejtek találhatók, amelyek nagyítás alatt a fenyőtoboz pikkelyes felületéhez hasonlítanak. Ha a gyapjút lúgos vagy savas kémhatású meleg vízbe helyezzük, a pikkelyek felnyílnak, és nyomkodás hatására összeakaszkodnak, szinte széttéphetetlenné teszik az anyagot. Elődeink a sátraikat, szőnyegeiket, ruházatuk nagy részét is ebből készítették. Mágikus hatalmat tulajdonítottak az anyagnak: nemezből voltak a sámánok kultikus tárgyai, és azok a kivarrt istenek is, amelyek óvták a nemezsátor lakóit.

Gabi babuskái Waldorf-típusú babák, azaz nincs szemük, szájuk, így mindenki sa­ját maga dönti el, kit lát meg bennük, milyen érzelmet váltanak ki belőle. Bár megannyi kedves, kedvenc alkotása van, hiszen mindegyik sok szeretettel készül, a cél: a babák úgy kerüljenek ki a keze alól, hogy elnyerjék a megrendelő tetszését.

– Előfordulnak különleges kérések, néha fotót kapok, hogy az alapján szülessen meg a baba. A legjobban viszont azt szeretem, ha a saját fejemben lévő dolgokat valósíthatom meg. A legmeghatóbb pedig az volt, amikor egy, az angyalok közé költözött kisgyermek angyalkáját készíthettem el a szülei kérésére. Imádom ezeket a figurákat, hiszem, hogy mindenkinek van egy angyala, aki csak rá vigyáz.

Tudta? A nemez minél szélesebb körben való hazai megismertetése Nagy Mária és Vidák István nevéhez fűződik, akik 1984-ben megszervezték az első magyar nemezkészítő tanfolyamot, s még abban az esztendőben sor került az I. Nemzetközi Nemezművészeti Világtalálkozó és Tudományos Tanácskozás megrendezésére is. Az évtizedek alatt a használati tárgyakat felváltották a lakásdíszek, a tűnemezeléssel pedig megjelentek az olyan élethű darabok, mint az állatfigurák vagy a babák is.