A vaspótlás minden életkorban fontos

Ha a normálisnál több vasat veszítünk, vagy nem megfelelő a vas felszívódása, esetleg megnő a szervezetünk vasigénye, netán a szükségesnél kevesebb vasat viszünk be a táplálékkal, hiányállapot lép fel. A hölgyeknek a serdülőkortól a változókorig több vasra van szükségük, mint amennyit az étrendjükből képesek hasznosítani, ezért a vas­hiány a női életciklus valamennyi fázisát érintheti, de különösen a kamaszlányok, a várandós és szoptatós kismamák, a diétázók és a változókorú nők veszélyeztetettek – írja a Házipatika.com.

Figyelmeztető tünetek

Sápadtság, fáradékonyság, gyengeség, a fizikai és szellemi terhelhetőség csökkenése, alvászavar, gyakori fejfájás, hajhullás, heves szívdobogás, gombócérzés a torokban, nyelési nehézségek.

Az újszülöttben található vasmennyiség négyötöde a terhesség harmadik trimeszterében raktározódik a magzatban. Mivel az anyától vonja el a szükséges mennyiséget, az újszülötteknél fellépő vashiány oka, hogy a kismama is vashiányos volt a várandóssága alatt. Egyébként a születéskori vaskészlet a táplálás módjától függetlenül 4-6 hónapig gond nélkül fedezi a vasszükségletet, ugyanakkor a baba féléves korától jelentősen megnő az a vasmennyiség, amit a táplálékkal kell a szervezetébe juttatni. Napi 8 milligramm vas szükséges az egészséges fejlődéshez, ám egy felmérés szerint Magyarországon ezt csak a gyermekek kétharmada kapja meg. A vashiányos étrend következménye a figyelemzavar, a fáradékonyság, sőt egyfajta szellemi elmaradottság is lehet.

Időseknél általában azért alakul ki a vashiány, mert a felszívódás már kevésbé hatékony, esetleg olyan betegséggel küzdenek, amelynek egyik következménye a krónikus vasvesztés, a vérszegénység. Az időskori vashiány ízületi gyulladások, máj- és vese-, különböző anyagcsere-betegségek, mint pél­dául időskori cukorbaj esetén is kialakulhat.

Tudta? A nőknek 15, a férfiaknak és a változókoron átesett nőknek 10-12 milligramm vasra van szükségük mindennap. - A növényi eredetű élelmiszerekben is található vas, de a szerkezete eltér az állati eredetű vasétól. Míg ez utóbbinak 15 százaléka szívódik fel, a növényi eredetűnek csak 3-5 százaléka. - A vas felszívódását elősegítik a C-vitamin-tartalmú ételek, az állati fehérjék és a folsav. - A vashiány kockázatát növelik a drasztikus és egyoldalú táplálékfogyasztásra épülő fogyókúrák, diéták, a túlzott rostbevitel, a magas fitáttartalmú nyersanyagok (gabonafélék, diófélék, hüvelyesek, korpa), illetve a kávé, a zöld és a fekete tea fogyasztása nagyobb mennyiségben. - Magas vastartalmú élelmiszerek: máj, vörös húsok (marha, sertés, vad), hal, kagyló, tojás, szárnyasok húsa.

A vegánok és a vegetáriánusok esetében a vashiányos állapot azért jöhet létre nagyobb eséllyel, mert csupán a növényekben, gyümölcsökben, gabonákban lévő, ám azokból nehezebben hasznosuló vasat viszik be a szervezetükbe. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden vegán előbb-utóbb vashiányos lesz, ám nekik különösen oda kell figyelniük a vaspótlásra.

A rendszeresen sportolók vagy nehéz fizikai munkát végzők is veszélyben lehetnek, amennyiben az izomerő kifejtésekor gyorsan lemerült vastartalékaikat nem pótolják. Csökkentik a vas felszívódását a refluxra szedett egyes gyógyszerek vagy a kalciumtabletta is, illetve bármilyen jelentős vérvesztés vagy akár a krónikus, hosszan tartó vérezgetés is vashiányos vérszegénységhez vezethet.