Felkészülés a műtétre – prehabilitációs program

– Amikor a páciens rossz hírt kap – daganata van, meg fogják műteni –, az otthon biztonságából ismeretlen kórházi környezetbe kerül, sebe lesz, ami fájdalommal jár, néhány napon keresztül nem ehet: ezek mind stressztényezők – fejti ki dr. Bánky Balázs, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa. A komplex program alapja: ha a beteget a legjobb állapotba hozzák a műtét időpontjára, akkor nagyobb eséllyel épül fel sikeresen a beavatkozásból.

Rendkívül fontos, hogy az operáció minél inkább stresszmentesen valósulhasson meg. Ennek érdekében a prehabilitációs program valamennyi lehetséges stressz­ténye­zőre gondolva kínál megoldást, kezdve a műtét előtt állók tájékoztatásától a fájdalomcsökkentésig. Nagy előnye, hogy a folyamatban a páciens nem „elszenvedőként”, hanem aktív szereplőként van jelen: a beavatkozást megelőzően a megadott feladatok elvégzésével, a rendszeres orvosi és szakdolgozói kontrollon való részvétellel sokat tehet mielőbbi felgyógyulása érdekében.

A program két részből áll: a műtétet megelőző 4-6 hetes felkészülési időszakból és az operáció utáni támogatott felépülésből. Ez utóbbit tavaly októberben vezették be a klinikán, elsőként a vastagbéldaganatban szenvedő páciensek bevonásával. Maga a prehabilitációs folyamat ez év elején válhat teljessé, és szeretnék, ha az elkövetkezendőkben a klinika minden nagy kockázatú műtétes betege részese lehetne.

Az operációra való felkészülés szerepének fontossága négy évvel ezelőtt terjedt el Nyugat-Európában. Egyes elemei korábban is működtek a Semmelweis Egyetem intézményében, de most komplex program részeként valósulnak meg, s még nagyobb hangsúlyt kap a szakemberek, például a sebészek, dietetikusok és gyógytornászok összehangolt együttműködése.

– A prehabilitáció három fő pillérre épül: a beteg fizikai felkészítése, a táplálkozásterápia és a pszichés támogatás. Az operáció szempontjából meghatározó izomcsoportokat gyógytornász segítségével erősítik, például hasi műtét előtt a légzőizmokat. A páciens dietetikai oktatáson vesz részt, továbbá relaxációs gyakorlatokat és pszichés tréninget végez – mondta dr. Fülöp András tanársegéd.

A betegek egészségmegőrző tanácsokat is kapnak, így például a dohányzás és az alkoholfogyasztás károsságáról. Az életükbe életmódbeli váltást visznek, ami beépül a mindennapjaikba, és remélhetőleg a műtét után is megmarad.

A programba első körben a vastagbéldaganatban szenvedő pá­cien­seket vonják be. Dr. Bánky Balázs közlése szerint Magyarországon évente csaknem 10 ezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak, közülük a klinikán évente mintegy 5-600 érintettet operálnak meg. A tervek szerint a jövőben az intézmény valamennyi nagy kockázatú műtétes betege bekerül a prehabilitációba.