Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A nyelési nehézség, az úgynevezett diszfágia során a szilárd és a folyékony ételek, italok fogyasztása problémába ütközhet. A kellemetlen tünet, bár banálisnak tűnik, alultápláltsághoz vezethet, ami rontja a betegség kimenetelét és kezelésének sikerességét.
Kép: Sore throat and upper respiratory disease. Unhealthy woman touching painful neck suffering from angina, swallowing difficulty from seasonal influenza, covid-19 illness or glands infection. Healthcare, Fotó: Shutterstock
Több mint ötven pár izom és az idegek összehangolt működésére van szükség a nyelés során. Rendkívül összetett folyamat, ugyanakkor annyira természetes, hogy csak akkor veszünk tudomást róla, amikor valami probléma adódik ezzel kapcsolatban. Ha a nyelés fájdalmas, odinofágiáról, ha nehéz, diszfágiáról beszélünk. Az érintettek mindkét esetben azt érzik, hogy képtelenek lenyelni egy falatot vagy egy korty folyadékot. A jelenség nem ritka, felmérések szerint világszerte 590 millió ember érintett a betegségben.
E probléma következtében nehezített lehet a folyadékbevitel, a táplálékfelvétel, a rágás és maga a nyelés folyamata. Enyhe tünetek esetén az érintett személy csak rövid időre szakítja meg az étkezését. Túl a könnyen észrevehető jeleken, a betegséget egyéb gondok is kísérhetik: rekedtség, evés közbeni gyakori köhögés, félrenyelés, gyomorsavtúltengés (reflux). A gyakori félrenyelések miatt megnő az aspirációs tüdőgyulladás és a légúti fertőzések kockázata, továbbá jellemző az evéstől való félelem, és az ennek következtében kialakuló fogyás – írja honlapján a Fül-orr-gége Központ.
A nyelési nehezítettség nem mindig egyforma: előfordul, hogy valakinek csak a szilárd étel bevitele, míg másnak az ivás is kellemetlen. Továbbá félrenyeléshez vezethet a darabos vagy a túl híg élelmiszerek és folyadékok fogyasztása. Ilyenkor segítséget jelentenek a speciális halmazállapotú, rágást nem igénylő, falatnyi, puha darabokból álló, pépes ételek és a sűrű italok. De mielőbb szükséges a panasz kivizsgálása, melynek során megállapítják, hogy a rendkívül összetett mechanizmus mely ponton sérült.
– A diszfágia oka lehet neurogén – beidegzési zavar –, amikor az izmok és az idegek rendellenes működése miatt alakul ki a nehéz nyelés, az Orofaringeális diszfágia. Ez esetben a háttérben valamely idegrendszeri elváltozás, például Parkinson-kór vagy szklerózis multiplex áll. Máskor a nyelőcső területét érintő elváltozásról van szó, amikor gyulladás, szűkület vagy daganat is okozhatja a nehéz nyelést – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A speciális irányelvek mentén elkészített élelmiszerek fogyasztására vonatkozóan a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége honlapján is találunk követendő leírást. A beszédterapeuta iránymutatása és a gyógytorna is jól jöhet. Segítségükkel a páciens megtanulja, hogy evés közben miként tartsa a fejét, és bizonyos gyakorlatokkal a nyeléshez szükséges izomzatot is lehet edzeni, átszoktatni.
De mindez nem helyettesítheti a célzott kezelést és a szakszerű orvosi kivizsgálást, amelynek az elsőnek és a legfontosabbnak kell lennie a diszfágia tünetei észlelését követően.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu