Ne várjon, amíg késő lesz!

Magyarországon évente 1300-1400 nőt diagnosztizálnak méhnyakrákkal, eb­­ből csaknem 400 eset végződik halállal. A be­­tegség leggyakrabban 35 és 60 év között jelentkezik, de a fiatalokat is egyre jobban veszélyezteti, ezért idejében el kell kezdeni a megelőzést. Nagyon fontos megérteni, hogy a rendszeres szűrővizsgálat a méhnyakráknál életmentő. A szűrést elhanyagolók esetében gyakran csak akkor derül ki a betegség, amikor már előrehaladott stádiumba jutott, esetleg áttéteket is képzett, ami pedig nemcsak a gyógyulás, de a túlélés esélyeit is rontja – mondja dr. Nagy László, a Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa.

Mit tehetünk ellene? A méhnyakrák kialakulásában a korai szexuális élet, a számos partner, a rossz higiénés körül­mények mellett a HPV-nek van a legnagyobb szerepe. Kerüljük tehát a szexuális partnerek gyakori váltogatását, tartózkodjunk a dohányzástól, figyeljünk a megfelelő higiéniára, valamint óvjuk az immunrendszerünket.

Korai stádiumban a betegség még nem okoz tüneteket, ám szűrővizsgálattal már észrevehetők a kóros elváltozások. Ilyenkor ugyanis nemcsak a daganatot keresi a szakorvos, hanem az olyan állapotokat is, melyekből a későbbiekben kialakulhat. A méh­nyakrák korai tünetei közé tartozik a szexuá­lis együttlét során tapasztalt vérzés, míg a betegség előrehaladtával spontán vérzés, gennyes, véres folyás is jelentkezhet.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A betegség korai stádiumában a legtöbb esetben teljesen tünetmentes, azonban ha valaki különösebb ok nélkül jelentkező, elhúzódó, szokatlan vérzést tapasztal, mindenképpen forduljon nőgyógyászhoz! A területileg illetékes nőgyógyászati rendelő beutaló nélkül felkereshető.

Legfontosabb szűrővizsgálatok

- A kolposzkópos vizsgálattal a speciális, lámpával ellátott nagyítóval közvetlenül megtekintik a méhszájat, látható elváltozásokat keresve rajta. - A citológiai vizsgálat során kenetet, vagyis sejt-, illetve szövetmintát vesznek a méhnyakról, majd azt citológiai laboratóriumban vizsgálják, rendellenes sejteket, esetleg fertőzés vagy gyulladás nyomait keresve. - A HPV-vel való fertőzöttség vizsgálatához szintén kenetet vesznek a méhnyakról, és e mintában keresik a kórokozó jelenlétét. A vizsgálat azért is fontos, mert a vírus bizonyos altípusai rendkívüli módon megnövelik a daganatok kialakulásának kockázatát. A becslések szerint a méhnyakrákos esetek 70-75 százalékáért is a HPV lehet a felelős.

Ha már a környező szerveket is érinti, előfordulhat deréktáji fájdalom, fájdalmas vizelés, székletürítési probléma. Súlyos esetben pedig a daganatos betegségekkel járó tipikus tünetek, mint például fogyás, vérszegénység vagy gyengeség is tapasztalhatók. A kezelés nagyban függ a daganat stádiumától, kiterjedésétől és nagyságától, egyéb betegségektől, a beteg általános állapotától és az életkortól is.

A méhnyakrák a humán papillomavírus (HPV) elleni – kellő időben beadott – védőoltással megelőzhető. Az évenkénti szűrővizsgálattal pedig felismerhető a betegség rákmegelőző állapota, valamint a korai méhnyakrák, így megfelelő kezeléssel sikeresen gyógyítható. Ezért fontos, hogy minden évben szánjunk rá időt, hogy felkeressük a nőgyógyászunkat, illetve tájékozódjunk a védőoltással kapcsolatban. Az egészségünk legyen az év minden napján a legfontosabb számunkra – figyelmeztet a nőgyógyász szakorvos.

Számos betegségért felelős

A HPV az emberi hámsejtekben szaporodó humán papillomavírus rövidítése, melynek eddig több mint 100 típusát azonosították. Ezek egyes típusai a jó- és rosszindulatú daganatok kialakulásáért is felelősek lehetnek. A HPV okozta rosszindulatú rákos betegségek közé soroljuk a méhnyakrákot, a hüvely- és szeméremtesti rákot, a végbélnyílás körüli rákokat, a hímvessző rákját, valamint a fej-nyaki rákokat is. Az alacsony kockázatú típusok jóindulatú daganatokat, például nemi szervi szemölcsöket okoznak. A HPV előidézhet jóindulatú növedékeket a gégében is, amelyek akár azonnali sebészeti beavatkozást is igényelhetnek a légutak elzáródásának veszélye miatt.