Fel a farral!

Az újszülött egészsége és a szülés gondtalan lezajlása szempontjából a fejvégű fekvés a hüvelyi szülés ideális formája, mert így a magzat könnyebben és biztonságosabban tud beilleszkedni a szülőcsatornába, majd a világra jönni. Az anyaméhben növekvő csöppség általában a várandósság 36-37. hetére spontán befordul a születési irányba. Tapasztalatok szerint nagyon ritkán a szülést megelőző napokban is befordulhat. De az idő előrehaladtával egyre kisebb ennek az esélye, hiszen csökken a hely, nagyobb a kisbaba, kevesebb a magzatvíz.

– A beavatkozásnak kevés ellenjavallata van. Az egyik, ha a gyermek súlynövekedése nem a korának megfelelő, vagy ha ikerterhesség áll fenn. Amennyiben korábban műtét történt a méhen, ami miatt a hüvelyi szülés nem lehetséges, szintén nem fordítjuk meg a medencevégű fekvésben lévő magzatot – magyarázza dr. Siklós Pál, a TritonLife Róbert Magánkórház szülészeti osztályának vezető főorvosa.

A szülész-nőgyógyász főorvos nevéhez fűződik többek között a farfekvésű magzatok külső megfordításának orvosi eljárásként való hazai meghonosítása. 1993-ban lehetett először ennek szemtanúja, és ma már harminc éve végzi a gyakorlatban. Az elmúlt évtizedekben sok száz kismama köszönheti neki, hogy lehetősége nyílt átélni a szülés örömét. Több orvos, aki ma vállalja a külső magzatfordítást, tőle tanulta az eljárást. Dr. Siklós Pál szorgalmazza és bátorítja a módszer alkalmazását, ami ugyan a világstatisztika szerint csak ötven százalékban sikeres, de szerinte minden kismamának meg kell adni az esélyt.

Tudta?

Angliában, Németországban, az Egyesült Államokban és sok más országban rutineljárásként hosszú évek óta alkalmazzák a külső magzatfordítást a felesleges császármetszések elkerülésére. Hazánkban a kistarcsai Flór Ferenc Kórházban ambulánsan végzik el a magzatfordítást. A Szent István Kórházban már huszonöt, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházban hét-nyolc, a TritonLife Róbert Magánkórházban hét esztendeje a szülészeti gyakorlat része.

Az ambuláns eljárás nagyjából tizenöt percig tart, s ha ez idő alatt nem sikerül a gyermeket kimozgatni a farfekvéses helyzetéből, abbahagyják a próbálkozást. Sokszor a sikertelenség oka nem derül ki, de előfordult már, hogy a szülést követően látták: a köldökzsinór rátekeredett a csecsemő valamelyik testrészére, ez akadályozta a megfordulását.

– A siker esélyét növeli, ha másodszor vagy harmadszor szül a kismama. Továbbá, ha elegendő a magzatvíz mennyisége, hiszen az eljárás során a méhen keresztül a magzatra gyakorolt nyomással lényegében átúsztatjuk őt medencevégűből fejvégű fekvésbe. Nem szerencsés, ha az elülső falon tapad a méhlepény, illetve, ha vastag a hasfal. Ekkor nehezebb elérni a magzatot, és nem tudunk olyan nyomó hatást alkalmazni, amellyel a megfordítását elvégezhetjük. Mindezek nehezítő tényezők, de nem ellenjavallják, hogy megpróbáljuk – hangsúlyozza a főorvos.

Az eljárás annak megállapításával kezdődik, hogy a gyermek valóban medencevégű fekvésben helyezkedik el. A megfordítást azért a 37. héten végzik el, mert addig spontán is megtörténhet a fejvégű születési helyzetbe való befordulás, illetve, ha az eljárást követően mégis beindulna a szülés – ami nagyon ritkán fordul elő –, akkor érett magzat jöjjön a világra. A kis­mama úgy segíthet a legtöbbet, hogy ellazítja a hasfala izomzatát.

– A szülőszobai ággyal megemeljük az anya medencéjét, hogy a gravitáció is segítse a magzat farát kimozdítani a szülőcsatorna felől. Ez idő alatt a kismama kis dózisban a méh izomzatát ellazító gyógyszert kap. Közben ultrahanggal folyamatosan követjük, hogy hol tartunk. Kilencven százalékban a hasa felé fordítjuk meg a babát, azaz előre bukfenceztetjük – részletezi dr. Siklós Pál. – Az eljárást követően úgynevezett magzati cardiotocograhiat – CTG – vizsgálatot is végzünk a kicsi állapotának nyomon követésére. Ritkán előfordul, hogy a gyermek nem érzi jól magát, például a köldökzsinór rá­tekeredett valamelyik testrészére, amit a szívhang egyből kimutat. Ilyen esetben a várandósság befejezéseként javasolt a császármetszés. A sikeres fordítást követően pedig a megszokott módon végezzük tovább a várandósgondozást.

A megfordítás idején az édesapa is jelen lehet, hogy lelkileg is támogassa a kismamát. Megeshet, hogy visszafordul a magzat, ilyen esetben újra meg lehet próbálni külső segítséggel ideális helyzetbe terelni őt. A kismamák elmondása szerint maga az eljárás kellemetlen ugyan, de nem jár fájdalommal, s nem tart hosszú ideig. Az édesanya viszont lehetőséget kap arra, hogy hüvelyi úton hozhassa világra a gyermekét.