Alanyhatások

Más-más alanyok ajánlhatók az árutermelő ültetvényekben és mások a házikertben, ahol a gyümölcsfa egyben díszfa, esetleg a gyerekeknek mászófa is.

Család-otthonVeszelszky Éva2011. 11. 13. vasárnap2011. 11. 13.

Kép: Kecskemét, 2011. október 17. faiskola, facsemete. Fotó: Ujvári Sándor

Alanyhatások
Kecskemét, 2011. október 17. faiskola, facsemete. Fotó: Ujvári Sándor

Gyümölcsoltványoknál a nemes fajtája mellett az alanyok fajtája is fontos, hiszen az a meghatározó a fa termőhelyi igényére, ellenálló képességére, növekedésére és a termőre fordulás idejére vonatkozóan, míg a nemes fajtája adja a termés mennyiségének és minőségének a jellemzőit.

Almánál a klónalanyok közül száraz, homokos talajra az M 4. ajánlható, amely elágazó, mély gyökérzetet nevel, a rá oltott fa koronája jóval terebélyesebb, mint a jó víz-és tápanyag-ellátottságú talajokra ajánlott M 9. alanyon. Míg az M 4. alanyon a fák későn fordulnak termőre, addig az M 9-en – kedvező körülmények között – már ültetés után a 3-4. évben termés várható.

Köztes alany az MM 106, amely termőhelyi igényeiben és növekedésében is a két alany közé sorolható. Szilárd gyökérzetet és az M 4-nél kisebb koronát nevel, de korán fordul termőre. Az MM 111. alany gyengébb talajokon is jól megél, a ráoltott fák edzettek, jól és bőven teremnek. Rajta a fa koronája az M 4-nél kisebb, az MM 106-nál erőteljesebb növekedésű.

Az alany vértetűvel szemben ellenálló. Magoncalanyokon a fák növekedése változatosabb lehet, a fajtára jellemző tűrőképességük általában jobb. Minősített magoncalanyok a Mátrai vadalma és a Sólyomalma.