Manapság megkerülhetetlennek látszik, hogy párhuzamosan több dologgal is foglalkozzunk, vagyis az angol nyelvből átvett divatos kifejezéssel élve: multi­taskin­goljunk. A minket egyszerre bombázó rengeteg inger azonban károsan hat a teljesítményünkre – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat A média és az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra című konferenciáján.

Ára van a figyelmünknek

– Melyik szituációval van probléma? – szegezte a kérdést a hallgatóságnak bevezetésképpen dr. Aczél Petra. – Amikor sétálás közben énekelünk, amikor szinkrontolmácsolunk, vagy amikor e-mailt olvasunk a számítógépünk képernyőjén és közben telefonálunk? A három helyzet jelentősen különbözik egymástól – magyarázta. Az első nagyon kellemes, még hasznos is. A másodikkal sincs probléma, bár a szinkrontolmácsolás nehéz és kimerítő feladat. A harmadik viszont – amikor a képernyőn olvasunk és ezzel egy időben telefonálunk – már nagyobb kihívás.

Hogy megértsük, milyen csapdákat rejt a multitasking, érdemes egy kis kitérőt tenni a figyelem irányába. A figyelem olyan összetett képesség, amely lehetővé teszi, hogy mentális és pszichés erőforrásainkat a lényeges ingerekre fordíthassuk, miközben képesek vagyunk a lényegtelent figyelmen kívül hagyni. Bizonyos információk jobban stimulálják, ösztönzik a figyelmünket. A szöveg és a kép viszonyában egyértelműen a kép; a régi és az új információ egybevetésében mindig inkább az új; az álló vagy a mozgó összefüggésében pedig inkább a mozgó kelti fel jobban a figyelmet. Talán a legizgalmasabb, hogy az érteni és az érezni való információ viszonylatában az érzésnek van elsőbbsége.

Ha mindezt tudjuk az emberi figyelemről, akkor érdemes megvizsgálni, hogyan néz ki az a gazdaság, az a kultúra, az a fogyasztói társadalom, amelyben ma élünk, ahol az emberi figyelem, részvétel áruként kezelhető. Amikor rápillantunk, rákattintunk, odafigyelünk egy online interaktív tartalomra, az végső soron valaki számára haszonként, gazdasági előnyként jelentkezhet. Ahol pedig az információ bőséges, sőt túl bőséges, ott megjelenik a figyelemszegénység. Mert mi mást fogyasztana ez az információbőség, mint a mi figyelmünket? – szembesít minket a problémával dr. Aczél Petra. Ennek az egyik eredménye, jelensége a multitasking, amit nem túlzás a kommunikációs környezetszennyezés és a mentális fenntarthatatlanság egyik fő eszközének tekinteni.

Az alapvető baj az, hogy az agy abban a formában, ahogy a multitasking ígéri nekünk – hogy egy időben tudunk például képernyőn e-mailt olvasni és telefonon hallgatni valakit –, nem működik. Elegánsan elhiteti velünk ugyan, hogy képesek vagyunk megosztani a figyelmünket, de valójában nem ezt teszi, hanem váltogatja a fókuszát a különböző teendők között. Végső soron a multitasking károsan hat a memória működésére, a teljesítményünkre, a pontosságunkra, a kreativitásunkra és az érzelmi világunkra is. Érdemes pontosítani a definíciót: a multitas­king az, amikor több információs tevékenységet végzünk egy időben. Magyarán: nem vasalunk és énekelünk, nem sétálunk és fütyörészünk, hanem két különböző információforrást használunk, és azt hisszük, hogy egy időben tesszük.

– 2015-ben egy kutatás során tesztírás közben egyetemi hallgatók egy csoportja SMS-t kapott, míg a másik nem – s így 20 százalékkal romlott az előbbiek teljesítménye. Újabb vizsgálatokból pedig az is kiderült, hogy a multitas­ke­reknek, vagyis az egy időben több információs tevékenységet végzőknek egy egyszerű feladat elvégzése másfélszer annyi időbe is telhet – sorolja a szemléletes példákat az előadó.

A ma fiatalok naponta legalább két órát töltenek okostelefonnal. Ezzel a készülékkel kapcsolatban kísérletek zajlanak. Vajon lehet-e okostelefon mellett tanulni? Hát persze, mindenki úgy tanul. Bár ne tennénk: ha a telefon megcsörren, de tudjuk, hogy nem vehetjük fel, akkor rendkívüli frusztráció alakul ki. Azon gondolkodunk, hogy ki és vajon miért hívott. A nem megnézett üzenetnél pedig kifejezetten stresszszint-emelkedést tapasztaltak. De már a készülék puszta ottléte is eltereli a figyelmet – magyarázza a szakértő, aki az előadása végén praktikus tanácsokkal is szolgált.

Szervezzünk programokat a családban! A zene és a sport két olyan tevékenység, amelyek biztos, hogy elszólítanak a multitasking mellől. A kommunikáció szintjén pedig legyen sokkal több kérdésünk, mint amennyi információnk van. Susan Greenfield agykutató mondta, hogy a sok kérdés, kevés válasz történeti koraiból beértünk a rengeteg válasz, alig néhány kérdés világába. Tagoljuk jobban napi feladatainkat, és engedjük, hogy néha külsőleg programozzák az időbeosztásunkat. Végül pedig ne osszuk meg mindig a figyelmet. A kutató szerint ideje ébresztőt fújni és komolyabban elgondolkodni. Ennek eredményeként elkezdünk kommunikációs környezetvédelemről és mentális fenntarthatóságról beszélni.

Hozzászólások

Friss cikkek

Ázott karton
Nincs megállás
Súlyosan beteg gyerekek üzennek barátaiknak Mikulásra
A gól a labdától is függ?
Mindannyiunk életét érintő döntéseket befolyásolhat az idei népszámlálás
Ha jót adunk, jót kapunk
Cserépedények hazája
Megjelent a Szabad Föld legújabb száma
Két és fél évezred csodája: a szőnyeg
2022.12.02.
A hallgatag zseni titkai
Tücskök és hangyák
Aranyhomok Oázissal
Évforduló északon
Beszédes királyi gének
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.