Magyarországon a június közepi adatok szerint 34 idősotthonban jelent meg a koronavírus, 915 gondozott fertőződött meg, 133 beteg vesztette életét. Riportunkban utánajártunk, hogy mindezek milyen hatással vannak a várólistákra: csökkent vagy nőtt-e az ellátást igénybe venni szándékozók száma?

Az idősotthon most is vonzó megoldás

Emi néni nem gondolta meg magát, már alig várja, hogy az otthon lakója lehessen. A 72 éves asszony tavaly ősszel költözött be faluról egy nyíregyházi panellakásba, a gyerekei az ország másik végében, illetve a fővárosban teremtettek maguknak egziszten­ciát.

Mivel most még – némi lábfájást leszámítva – fiatalos és egészséges, közelebb szeretne hozzájuk kerülni. De nem akart a terhükre lenni, mindazonáltal olyan helyet képzelt el, ahol önálló életet élhet és szükség esetén orvosi ellátást is igénybe vehet.

– Budapest környékén több magánotthont megnéztünk, mire rátaláltunk a legmegfelelőbbre – meséli az asszony. – Az intézményt gyönyörű park veszi körül, az egyszobás lakáshoz fürdőszoba és terasz is tartozik. Az apartmanok bérleti jogához, nagyságuktól függően, öt-hat millió forintért lehet hozzájutni, az ellátásért pedig havonta 120 ezret kell fizetni, ami a rezsiköltséget is tartalmazza. Elfogadták a jelentkezésem, arra várok, hogy felszabaduljon egy hely.

A fertőzésgyanús időseket teljes védőfelszerelésben látták el.

Március végén bombaként robbant a hír: a Csongrád Megyei Gesztenyeliget Otthon Nagymágocsi Kastélyotthona egyik lakóját baleset miatt kórházba szállították, ahol belázasodott, ezért elvégezték rajta a koronavírustesztet. Miután pozitív lett az eredmény, a bentlakásos intézmény mind a 286 lakóját megvizsgálták, és további hét fertőzöttet találtak. Noha a dolgozók tesztje negatív lett, a Csongrád-Csanád megyei településen többen attól tartottak, hogy elkaphatják a fertőzést tőlük.

– A kastélyotthonban a szabályoknak megfelelően jártak el a dolgozók – mondja lapunknak Szebellédi Endre, a település polgármestere. – Nem találkoztam olyasvalakivel, aki a történtek miatt bizalmatlan lenne az otthonnal szemben, amint arról sincs tudomásom, hogy a fenntartó leépítené a létszámot.

„Köszönjük, hogy vagytok!” – ez a mondatot a Nagymágocsi Kastélyotthon vasrácsos főkapujára kifüggesztett papírszívek egyikén olvastam.

Az érvényben lévő tiltások miatt ennél tovább nem is mehettünk, így hát elküldtük kérdéseinket a fenntartónak, ahonnan egyebek közt ezt válaszolták: A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Kirendeltségének illetékességi területén működő idősek otthonaiba a korábban benyújtott kérelmek érvényesek, azok visszavonását a vírushelyzetre való tekintettel senki sem kezdeményezte. A várakozók száma változatlanul magas.

Hol a legjobb?

A 90 éves Feri bácsi és a 86 esztendős Juliska néni egy kis faluban, a román határ mellett élte le az életét. Már nem akarnak innen elköltözni. Fiuk a Dunakanyarban, lányuk pedig Ausztriában él, mindketten régóta szorgalmazzák, hogy biztonságban tudhassák szüleik ellátását.

Többféle megoldást is felvetettek már, de az öregek hajthatatlanok, most azzal érvelnek, hogy félnek a koronavírustól, ezért nem akarnak közösségbe menni. Nehéz helyzet, gyötrelmes időszak, ilyenkor kiváltképpen jó lenne tudni, mi volna a legjobb döntés.

Kecskemét önkormányzatának legnagyobb, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménye az 1987-ben alapított, 246 férőhelyes Margaréta Otthon. Ők is bekerültek a hírekbe, mert egyik lakójuk kiszökött vásárolni, így a visszaérkezése után karanténba kellett helyezni.

– Az otthonban az esettől függetlenül megtörtént a fertőtlenítés és a dolgozók tesztelése is – ezt már dr. Pataki Mariann, az intézményt fenntartó Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága vezetője teszi hozzá. – A veszélyhelyzet idején felvételi zárlat volt, de nem is érzékeltünk volna változást, hiszen évek óta hosszú a sorállás, a várólistánkon 850-900 személy szerepel.

A dolgozók nem tapasztalták, hogy csökkenne az ellátás iránti érdeklődés, ezzel szemben a házi segítségnyújtás igénybevétele eleinte emelkedett, majd a pandémiás helyzet fokozódásával kicsit visszaesett, mára pedig normalizálódott.

Véletlenül erre az időszakra esett a felújított Levendula Idősek Otthonának átadása is. Ám a 26 férőhelyes épület hasznosítását felülírta a járvány: itt alakították ki az izolációs szobákat, ahol a kórházból visszatérő gondozottakat helyezik kéthetes karanténba. Az eredeti elképzelések szerint a Hetényegyházi Idősek Otthonának lakóit költöztetik ide, mivel ott megszűnik az ellátás.

Ha már a „hírös városban” jártunk, felkerestük a piaci alapon működő Őszikék Társasházat. Az intézményben 36 idős emberről gondoskodnak. A lakások megvásárolhatók, így azok a tulajdonos halála után örökölhetővé válnak, és a továbbiakban akár albérletbe is adhatók.

Aki bérlőként használja, a felmerülő költségeket a bérbeadónak fizeti meg. A betegellátást szakképzett ápolókból álló szolgáltató vállalkozás végzi, melynek díja napi háromszori étkezést, mosást, takarítást és 24 órás egészségügyi felügyeletet foglal magába. A fizetés havi elszámolás alapján történik, a bérleti díjjal együtt 230-250 ezer forintot tesz ki.

– Ránk nem vonatkozik a szo­ciá­lis törvény – szögezi le Óváriné Bakó Mária, a vállalkozás ápolásszervezője. – Nincs várólista, ide azok kerülnek be, akik jókor jelentkeznek. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy amikor felszabadult egy hely, addigra a várakozó elhelyezését a családja valahogy megoldotta. Így is mindig telt ház van.

A vírusfertőzés veszélye miatt nem csökkent az érdeklődés, sőt a kórházi ágyak felszabadítása után többen informálódtak a szabad lakások felől.

A Dunántúl délnyugati részén, a Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézményben és a Zalaegerszegi Gondozási Központ Idősek Otthonában mintegy 80 gondozott fertőződött meg, hárman hunytak el. Györe Edina, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltségének igazgatója tájékoztatása szerint az idősotthoni elhelyezésre várakozók száma most alacsonyabb, mint a rendelkezésre álló üres férőhelyeké, de a járvány mérséklődésével növekszik az érdeklődés.

A katolikus egyház Kolping Gondozási Központja a zalai régióban Lentiben, Rédicsen, Zalabaksán és Csesztregen működtet idősotthont. Őket elkerülte a járvány, mindazonáltal szükség esetére kialakítottak egy 22 személyes izolációs részleget a zalabaksai részlegükben.

A Kolping Gondozási Központ vezetője, Gáspár Lívia.

A négy intézményben összesen 138 bentlakóról gondoskodnak, többségük demenciában szenved, betegségükből adódóan napi 24 órás egészségügyi felügyeletet igényelnek. Az ellátás térítési díja napi 4500 forint, ami egy hónapban 135 ezer forintot jelent. Bejutni ide sem könnyű, a rendkívüli eseteket leszámítva hónapokat kell várni rá.

– Otthonainkban az utóbbi évek során a duplájára nőtt az ellátást igénylők száma, azonban a koronavírus-járvány nem volt hatással a létszámra – újságolja Gáspár Lívia intézményvezető.

– Viszont a korábbihoz képest sokkal többen kérnek házi segítségnyújtást, most 600 személyről gondoskodunk, és nőtt az ebédet igénylők száma is.

Lentiben és az Őrségben jelzőrendszeres szolgálat működik, a gondozóinkat a nap 24 órájában 216 készülékről hívhatják a rászorulók, amit a veszélyhelyzet idején ki is használtak.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.