Mit tehet egy cég a munka és a magán­élet egyensúlya, a családbarát munkáltatói kultúra érdekében? Miként változik az apa szerepe a családban a gyerekek megszületése után? – többek között e kérdéseket boncolgatták kerekasztal-beszélgetésen ismert és kevésbé ismert apák, a Diageo vállalat vezetői és érdeklődő dolgozói, valamint a meghívott újságírók.

Együtt kerek a világ

A találkozó apropója, hogy az alkoholos italok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Diageo cég tavaly július óta 26 hét fizetett szülési szabadságot biztosít a munkavállalóinak – igen, az apáknak is –, amit gyermekük egyéves koráig vehetnek igénybe.

– Aki maga is szülő, tudja, hogy eleinte nem könnyű a kismamáknak egyedül boldogulni az újszülöttel, így nagy segítség a családnak, ha az első, legnehezebb és a baba fejlődése szempontjából rendkívül fontos időszakban az apák is otthon maradhatnak. A cég ezzel az egyedülálló lépéssel a munka és a család, magánélet egyensúlyát igyekszik segíteni dolgozói körében – vezette fel a beszélgetést Zeisler Gábor, a cég vezérigazgatója.

– Óriási segítség ez a családoknak, s nem utolsósorban a férfiaknak is, hogy jó apává válhassanak – vette át a szót Léder László pszichológus, az Apa Akadémia megalapítója.

– A XIX. század végéig az apák sokkal inkább részesei voltak a család életének, míg a XX. században és az utóbbi évtizedekben – ahogyan fogalmazni szoktam – mintha leestek volna a család szekeréről. Elkönyveltük, hogy az anya garantálja a meleg családi hátteret, az apa pedig megkeresi a pénzt, s az is csak természetes, hogy a gyerekhez igazából az anya, egy nő ért. Ami óriási tévedés!

Egy kicsinek ugyanúgy szüksége van az apjára, mint az anyjára, s ahogyan létezik az anyai, úgy az apai ösztön is. Mi, férfiak minden olyan képességgel rendelkezünk, ami egy kisgyerek ellátásához szükséges – érvel a pszichológus.

Apa is nélkülözhetetlen. Fotó: Shutterstock

– Imádok apának lenni, az első perctől fogva igyekszem minél többet jelen lenni a gyerekeim életében. Ahogy megy az idő, rájövünk mi, apukák, hogy ha nem vigyázunk, fontos pillanatokról maradhatunk le, hiszen a gyerek nem fog még egyszer először megszólalni, felállni – ragadta magához a mikrofont Rákóczi Ferenc műsorvezető, egy-egy 11 és 9 éves kisfiú édesapja.

Egyúttal figyelmeztette is a leendő apatársakat: – Más leszel a gyerek születése után, megváltozik az életed! Ami eddig volt, annak vége, viszont csodát kapsz helyette. Ha tetszik, ha nem, az apaság némi önfeláldozással jár. Megannyi impulzus ér bennünket mostanában, aminek igyekszünk megfelelni: próbáljuk követni a híreket, jelen vagyunk a közösségi mé­diá­ban, mindenhol.

Ezekből vissza kell venni ahhoz, hogy a családban mindenkire elegendő idő jusson. Mert sokat beszéltünk már a gyerekekről, de egy dolgot ne felejtsünk el: a család nevezetű intézményesített sztori úgy indul, hogy vagy TE meg a PÁROD.

És ha ezt a gyerek születése után elfelejted, akkor nagy bajok lesznek. Tehát nemcsak a gyerekkel kell foglalkozni, hanem az anyával és az apával is – figyelmeztet a népszerű rádiós.

Nem könnyű úgy egyensúlyozni a munka és a családi élet mezsgyéjén, hogy egyik se szenvedjen csorbát – szemlélteti saját példáján Varga Dániel olimpiai bajnok vízilabdázó – az öt és fél éves Milán és a másfél éves Zente apukája –, aki ma már edzőként dolgozik:

– A legnagyobb problémám, hogy nekem akkor van szabadidőm, amikor ők bölcsődében, óvodában vannak. Amikor hazajönnek, indulok edzésre. Gyakran érzek bűntudatot amiatt, hogy akadnak napok, amikor délután nem is látom a fiúkat. Reggelente ezt próbálom pótolni, akkor tudunk minőségi időt együtt tölteni.

– Az első kislányommal is én voltam otthon, amíg a feleségem dolgozott, s most, a másodikkal is gyeden vagyok. Mellette dolgozom, de az időm nagy részét a gyerekeimmel töltöm – meséli Léder László.

– A munkám során látom, a férfiak is nehezen élik meg, hogy megszületik a gyerekük és távol kell lenniük a családtól. A pszichológusok remek kifejezéseket találnak erre, mint például „az apa nincs benne a család érzelmi háztartásában”.

Ugyanakkor csodálkozunk, hogy miért a nők adják be a válóperek 75 százalékát. Az első számú párkapcsolati gyilkos, ha a munka és a magánélet nincs egyensúlyban. A legnagyobb dolog, ha ezen változtatni tudunk – vélekedik a szakértő.

Mégsem magánügy

Apasági szabadságra megy Japán környezetvédelmi minisztere – olvashattuk minap a hírekben. Már az is furcsa, hogy egyáltalán hírértéke van a dolognak. Magánügye – gondolhatnánk. Igen ám, de az elöregedő japán társadalom is régóta küzd azzal, hogy kevés gyermek születik.

Ezért a kormány az utóbbi időben megpróbálja népszerűsíteni az apasági szabadságot a dolgozók körében: december óta lehetővé tették a férfi közalkalmazottak számára, hogy több mint egy hónapos apasági szabadságot vegyenek ki.

A munkahelyükön rendkívül leterhelt japán férfiak közül azonban egyelőre csak kevesen mernek élni a lehetőséggel, tartva attól, hogy károsan hat a karrierjükre.

Az első 1000 nap nagyon fontos a gyerek lelki fejlődése és érzelmi biztonsága szempontjából. A legoptimálisabb, ha mindkét szülő vele lehet. A pszichológia az elmúlt néhány évben felfedezte az érzelmi kötődést.

Genetikusan belénk van kódolva, hogy emberekhez kötődjünk. Mikor a gyermek megszületik, keresi az anyát, az apát, de létezik testvérekhez, sőt nagyszülőkhöz kötődés is. Ha mindezt megélheti, az megalapozza az egész további életét. Ez az ősbizalom.

Úgy szoktuk mondani: ha van anya és van apa, akik szeretnek engem, akkor kerek a világ.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.