Foghúzás, csontpótló műtét, fogbeültetés: tényleg nem fáj?

Hirdetés – Sokan olyan nehezen tárcsázzák a fogorvost, mintha a fogukat húznák. A vonakodás fő oka, hogy a fogorvost sokan még ma is a fájdalommal kapcsolják össze.

Család-otthonSzabad Föld2020. 11. 12. csütörtök2020. 11. 12.
Foghúzás, csontpótló műtét, fogbeültetés: tényleg nem fáj?

Pedig a modern szájsebészet egyik fő szempontja a fájdalommentesség.

Érzéstelenítés és altatás: mikor melyiket alkalmazzák?

Senki sem örül, ha szájsebészeti beavatkozással kell szembenéznie. Pedig ma már a rutineljárásnak számító foghúzástól a bonyolult csontpótló műtétekig nagyon biztonságos, hatékony, és főleg fájdalommentes eljárásokról van szó. A dinamikusan fejlődő fogászat egyik fő törekvése ugyanis az, hogy a páciensek ne érezzenek fájdalmat a kezelések során, és a beavatkozás „minimál invazív” legyen, vagyis minél kevésbé terhelje meg a szervezetet.

Ezért ma már egy bölcsességfog sebészeti eltávolítása után sokkal gyorsabb a felépülés, és jóval kevesebb a szövődmény, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt.

Érzéstelenítést olyankor alkalmaznak a fogorvosok, amikor a csont különösebb károsodása, megbolygatása nélkül lehet elvégezni a fog eltávolítását. Egy foghúzás ma már akár fél órán belül lezajlik: a zsibbadás után a szájsebész egy fogóval megragadja, kicsit megmozgatja, majd rutinosan kiemeli a fogat.

Ennél egy fokkal hosszadalmasabb az eljárás, ha a fog körüli terület csúnyán be van gyulladva. Ilyenkor az érzéstelenítést követően gondosan leválasztják az ínyt a fogról, majd eltávolítják a fogat és a gyulladt szöveteket is.

A fogbeültetés (implantáció) során is sokszor elégnek bizonyul az érzéstelenítés. Ám ha nem egy, hanem több implantátum beültetése is szükségessé válik, akkor a megnövekedett kezelési idő miatt gyakran altatásra kerül sor.

Altatásban szokták végezni a már említett többszörös műfogbeültetést, a bonyolultabb bölcsességfog-eltávolításokat és a csontpótló műtéteket, de a szájsebész minden esetet egyénileg bírál el. Előfordulhat, hogy a kezeléshez szükséges hosszabb idő indokolja az altatást: kevés ember tolerálja jól, ha 2-3 órán át kell nyitott szájjal üldögélnie a fogorvosi székben, még akkor is, ha a kezelés egyébként nem igazán bonyolult, és teljesen fájdalommentes.

Fotó: Uniklinik.hu

A kezelés tehát nem fáj, de mi van utána?

Noha maguk a fogászati kezelések, beleértve a szájsebészeti eljárásokat is, abszolút fájdalommentesek, miután elmúlik az érzéstelenítő vagy fájdalomcsillapító szerek hatása, fájdalom jelentkezhet.

A fogorvosok azt mondják, a kezelés utáni első 3 napon teljesen normális, ha sajog a műtét helye, megduzzad az arc, vagy egyéb nem túl szívderítő tünet lép fel. Ilyenkor nagyon fontos, hogy betartsuk a kezelőorvos utasításait. Például nem szívogatjuk a hiányzó fog helyét, nem piszkáljuk a nyelvünkkel, nem végzünk megerőltető munkát, a fájdalmat az ajánlott szerekkel csillapítjuk, és így tovább.

3 nap után a legtöbb kellemetlenség eltűnik vagy olyan mértékben enyhül, hogy életünk visszatérhet a normális kerékvágásba. Persze sok függ a szájsebészeti beavatkozás fajtájától és az egyéni érzékenységtől.

Megválaszthatjuk-e mi magunk, hogy egy fogászati kezelést érzéstelenítésben vagy altatásban végezzenek?

A fogorvosok ezt nem szokták a páciensekre bízni. Noha sokaknak csábító lehet, hogy altatásban végezzék el a foghúzást, a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy az altatás komolyan megterheli a szervezetet. Ha valaki már átesett valamilyen sebészeti műtéten, érdemes visszaemlékeznie erre az eseményre: nagyon hasonló procedúra vár rá. Be kell szereznie a szükséges leleteket (labor, mellkasröntgen, EKG), és a kérdéses napon nem ehet, nem ihat a műtét előtt.

A szájsebészeti altatások során nemcsak a szájsebész (vagy az implantológus), valamint az asszisztencia van jelen, de szakavatott aneszteziológusok is. Az ő dolguk többek között az, hogy figyeljék, hogyan reagál a páciens szervezete az altatásra.

Vagyis az altatás nem gyerekjáték. A fogorvos figyelembe veheti a kérésünket, de szakmai szempontok alapján fog dönteni, amelybe természetesen beletartozik a páciens testi-lelki-idegi állapota is.

Ezek is érdekelhetnek