Gyakorlat teszi a mestert

Számtalanszor állunk tanácstalanul, ha konfliktushelyzetbe kerülünk, és bizony gyakran előfordul, hogy a legjobb szándék ellenére is félresiklik a kommunikációnk. Ha lenne muníciónk, lennének olyan eszközeink, amelyekkel megoldhatnánk a helyzetet, meg tudnánk menteni a kapcsolatot.

Család-otthonPuskás Kati2023. 02. 28. kedd2023. 02. 28.

Kép: 20230206 Budapest Tihanyi-Tóth Kinga Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld

Gyakorlat teszi a mestert
20230206 Budapest Tihanyi-Tóth Kinga Fotó: Kállai Márton KM Szabad Föld

Dan Millman – A békés harcos útja című könyv szerzője – megfogalmazása szerint: a béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége. Mint minden képesség, ez is fejleszthető. Hogyan? Gyakorlással!

Tihanyi Tóth Kinga – aki egyébként színésznő is – nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy azokkal, akik szeretnének megoldani egy kommunikációval megoldható problémát, begyakorolja a megoldáshoz vezető lehetséges helyzeteket.

A kapcsolatmegmentő elárulta, hogy nemcsak ötletel, megírja a lehetséges párbeszédek szövegeit, hanem bele is bújik annak a szerepébe, akivel a párbeszédet majd élesben le kell folytatni.

– Színészként bármilyen hanghordozást, stílust, érzést (kiabálás, veszekedés, sírás stb.) eljátszom annak érdekében, hogy a hozzám fordulókban megerősödjön a szembenézés képessége, ami lehetővé teszi számukra a valós partnerrel való kommunikációt, a valóságos helyzet kezelését. A gyakorlásnak varázsereje van! – állítja Kinga. – Főleg, ahogy én csinálom. Összeírjuk, hogy az adott szituációban mik lehetnek a partner reakciói, és az összes lehetséges kimenetet lejátsszuk. Elmegyünk a falig. Addig csináljuk, amíg már szemernyi kétség sincs, hanem magabiztosan megy a párbeszéd. Volt például egy ügyfelem, aki a maga reál területén nagyszerű volt, de nem lévén a szavak embere, nehezen boldogult a kommunikáció terén. Meg akarta menteni a házasságát. Lassan haladtunk. Rá kellett jönnöm, hogy türelemmel, szeretettel, szinte mondatonként kell begyakorolni a mondanivalót. Életem egyik legboldogabb pillanata volt, amikor megtörtént az áttörés, és a megírt szöveget félretéve, egy olyan szívhez szóló monológot fogalmazott meg a felesége számára, hogy kicsordultak a könnyeim. Számomra a legfelemelőbb érzés, amikor egy ember átlépi az árnyékát, és a saját javára változik.

Nézzük, mik azok az esetek, amelyekben a kapcsolatmentő segíteni tud, és mi az, amit nem vállal.

– Szigorúan a tisztesség és az erkölcs talaján állok. Egyszer valaki letiltott a Facebookon azért, mert nem segítettem az utólagosan „igazinak” vélt régi kedves visszahódításában, mert az időközben már új párra lelt, és boldogan élt. Direkt tanácsot sem adok, de elmondom a lehetséges kimeneteket. Amikor valaki azt kérdezte tőlem, hogy megcsalja-e a párját, akkor mások sztorijával illusztrálva többféle forgatókönyvet vázoltam fel a lehetséges kimenetekre, amelyből világossá vált, nem biztos, hogy jól jönne ki a helyzetből. De a döntés az övé – osztja meg nézeteit a kapcsolat-megmentő szakember. – Semmi olyat nem ígérek, amit nem tudok megtartani. Amiben hatékonyan tudok ­segíteni, az a megromlott viszonyok tisztázása – ­helyrebillentése vagy méltó elengedése –, legyen szó munkahelyi problémákról vagy magánéleti válsá­gokról.

Nem vagyok terapeuta, és nem békítek párokat. Mindig azon a párton vagyok, hogy próbáljuk megmenteni a kapcsolatot, hiszen ha nem sikerül, elválni még akkor is lehet – mesél meggyőződéséről a szakember. – S hogy ebben mi a kapcsolatmentés? Az, hogy a segítségemmel mind a feleséggel, mind a gyerekekkel és az összes érintett családtaggal úgy bonyolítható a beszélgetés, hogy az a legkevesebb sérülést okozza mindenkiben. A történetben szereplő összes személlyel kapcsolatosan begyakoroljuk, hogy az ügyfél egészen pontosan kinek mit mondjon, hogyan mondja, hogy a jó megítélését, személye elismertségét ne veszítse el a válás miatt. A tudat – hogy a végső lépés előtt mindent megtett a kapcsolat megmentéséért – lehetővé teszi, hogy fájdalom nélkül tudjon a gyermekei szemébe nézni, és azt is, hogy egy új kapcsolatot ne lelkiismeret-furdalással és kétségek között indítson. Nincs rosszabb a „mi lett volna, ha” típusú érzéseknél. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk!

Jól hangzik, hiszen sokszor vagyunk „lépcsőházi okosok”, amikor utólag morfondírozunk azon, hogy mit és hogyan kellett volna mondani. A begyakorlás olyan muníciót adhat a számunkra, amihez bármikor nyúlhatunk.

– Hiszem, hogy a kimondott szónak ereje és értéke van, és leginkább a szavakkal tudjuk elérni azt, hogy a másik tudja, mit gondolunk. A legegyértelműbb, legcélravezetőbb kommunikáció a szavak használata, és ezt bizony be lehet jól gyakorolni. Ne fogjuk vissza magunkat! – biztat csillogó szemmel Kinga. Kiemeli, hogy miért ennyire fontos a gyakorlás.

– Tudjuk, hogy a tanulás két részből áll. Az elméletből, az ismeretekből és a megtanult információ begyakorlásából. Ülhetünk hosszú heteken keresztül a könyvtárban, és olvasgatjuk a Hogyan tudom elérni, hogy beosztottjaim azt csinálják, amit mondok nekik?, vagy a Hogyan tudom megtartani férjem figyelmét? című könyveket, és érezhetjük azt, hogy már a fejünkben is van a tudás. Aztán éles szituációba kerülve kiderül, hogy nem ­tudjuk, miként is lehetne a gyakorlatban hasznosítani a tanultakat. A fejünkben vannak az eszközök, de nem a kezünkben. Mert ahhoz, hogy személyessé, a magunk számára használhatóvá tegyük az anyagot, be kell gyakorolni, hogy készségszinten menjen. Hányszor halljuk, hogy állj a sarkadra, légy férfi/nő. ­Rendben, kérem szépen, de hogyan? Én ezzel a hogyannal foglalkozom. Bátran ki lehet velem próbálni új stílust, kommunikációt, modort, hozzáállást vagy bármi mást. Az én feladatom megismerni a hozzám forduló történetét, hiszen abból főzök, amim van. Minél több információt mond el az ügyfél, annál pontosabban tudom kidolgozni a hozzá legjobban passzoló megoldásokat. Minden ember és minden történet más, nincsenek sablonok, mert nincs két egyforma eset. Akinek bátortalan, bizonytalan a kommuniká­ciója, azt biztatni, erősíteni kell, akié erőteljes, harsány, azt finomítani.

Ez jól hangzik, de a jól begyakorlott jelenetek működnek-e az éles szituációban, hiszen a konfliktusban szereplő igazi partner „elronthatja a végszót”…

– Mivel minden lehetséges eshetőségre lépésről lépésre begyakoroljuk az összes beszélgetést, ügyfeleim magabiztosan „szerepelnek”. Színészként tudom, hogy amikor valami alaposan be van gyakorolva, akkor kigyulladhat a függöny, köhöghet a néző, szaladgálhatnak a gyerekek a nézőtéren, vagy bármi történhet, az ember folytatni tudja az előadást. A való élet sem más, mint egy színházi produkció. Csak nagyobb a tét. A jö­­vőnk, a megítélésünk, a boldogságunk. Sok férfi ügyfelem mondta, hogy én csináltam belőle férfit, vagy éppen megmentettem a válástól – meséli a kapcsolatmentés mestere.

– Több férfi fordul hozzám, mint nő. Valahogy megérzik, hogy képes vagyok az ő fejükkel gondolkozni, megérzem, megértem az elképzeléseiket, ugyanakkor a nők nyelvét is értem. Tanítottam már férfiakat udvarolni, bókolni, hiszen manapság nem tanítják ezt sehol, nincsenek már tánc- és illemiskolák. (nevet) Ilyenkor szövetségesek vagyunk, együtt izgulunk, sokszor még a virágcsokrot és az ajándékokat is lefotózzák, átküldik, hogy jó lesz-e. Azt is mindig elmondom, hogy a dicséret nem kerül semmibe, viszont nagyon jólesik.

-Nem tanítok manipulációt, nem üres hízelgésre biztatok. Azt kérem, hogy figyeljék meg a párjukat, és ne a rosszat, hanem a jót – amibe egykor beleszerettek – keressék meg benne. Az ellaposodott házasságok hátterében sokszor a rossz, hiányos kommunikáció áll. Ki akarná elhagyni azt az embert, aki dicséri az erényeit? Akár párkapcsolati, akár egyéb konfliktusról van szó, a kapcsolat helyrehozatalának megpróbálása az esetek többségében nagyon fontos. Sosem fogjuk magunknak megbocsátani, hogy nem tettünk meg mindent. Rossz lesz visszagondolni arra, hogy nem mentünk el a falig, hogy talán másképp is lehetett volna. Ha azonban tényleg minden követ megmozgatunk, akkor nem érezzük rosszul magunkat. Én minden ügyfelemre büszke vagyok – akár személyesen, online tréningen vagy kiscsoportos műhelyben dolgoztunk –, mert mélyen tisztelem az igyekezetet, hogy változtatni, fejlődni akarnak.

Ezek is érdekelhetnek