Gyengéden is lehet – császármetszés, másképp

Tavaly hazánkban százból negyvenegy édesanya császármetszéssel hozta világra a gyermekét. Van, aki önként dönt a császár mellett, s olyan is, amikor a gyermekét a szíve alatt hordó nő valamiért nem tudja természetes úton megszülni a babát. Ma már ezekben az esetekben is lehetőség nyílik arra, hogy a műtét a lehető legtermészetesebb legyen, az édesanyát az eddigieknél jobban bevonják az életadás folyamatába.

A gyengéd császármetszés lényege, hogy csökkenteni kívánja a természetes és a császárral történő szülés közötti különbségeket jelentő tényezőket. Az eljárás előnye, hogy a családoknak szülésélményt adhat, a babának megkönnyítheti az első életóráit, nem utolsósorban pedig pozitívan hat az élettani folyamatokra, amelyekre a gyermekek a születésük utáni első órákban a legfogékonyabbak.

A császárszülésként vagy természetes császármetszésként is ismert családbarát eljárást – különféle intézményekben, pozitív tapasztalatokkal – 2015 óta alkalmazzák Magyarországon. Programozott császármetszésnél és nem haladó szülés befejezéseként is választható a módszer, amennyiben nem áll fenn olyan kockázati tényező, ami az anya és a csecsemő egészségét veszélyeztetné.

A várandósság ideje, illetve a műtét alatt komplett csapat dolgozik az anya és a baba biztonsága, egészsége érdekében. Az édesapa mindvégig jelen lehet.

– Lekapcsoljuk a műtéti lámpát, ha a páciens kéri, lágy zene szól, meghitt nyugalomban érkezik a világra a gyerek. Gyengéden kiemeljük, megkérem az édesanyát, hogy nyomjon, segítve a világra jövetelét. Le lehet venni az izoláló kendőt, és arra is van mód, hogy az édesapa tartsa a kismama fejét, aki így láthatja a meghatározó pillanatot – mondja dr. Novák Zoltán szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati sebész, osztályvezető főorvos.

– Nem viszik el azonnal a babát lemosni, mérni és megvizsgálni, későbbi köldökellátást végzünk. Ennek feltétele, hogy a neonatoló­gus végig jelen legyen, és figyelje, jól van-e a csecsemő. A gyermeket azonnal odaadjuk a szülőknek, így a család szoros együttlétben élheti meg a születés boldogságát. Ez, illetve az anya és a baba bőrkontaktusa rendkívül fontos az újszülött világra érkezése utáni időben: mindenkinek öröm, és fiziológiásan kimutatható hatása is tapasztalható például a szoptatásban vagy a kötődést elősegítő hormonok kialakulásában.

Dr. Novák Zoltán egyike azon orvosoknak hazánkban, akik elsőként alkalmazták a gyengéd császármetszés módszerét, s ma is kizárólag ezzel dolgozik. Az eljárás nála kiegészül egy pluszlépéssel: idegen szakkifejezéssel a „seeding­gel”, aminek során az anya hüvelyváladékával átdörzsölik a kisbabát.

– A császármetszésnél a hüvelyi szüléshez képest a legnagyobb különbség, hogy a kisbaba nem jön át a szülőcsatornán, ahol a hüvelyflórával tartósan érintkezik. Bár a gyermek nem ott szerzi a teljes bélflóráját, ám a kutatások szerint a császáros babáké különbözik azokétól, akik hüvelyi szüléssel jönnek a világra. Természetesen az árdörzsölés előtt mindig ellenőrzik, nincs-e az újszülöttre ártalmas baktérium a szóban forgó területen.

Novák doktor hisz abban, hogy a nőnek – amíg nem veszélyezteti önmaga és a baba egészségét – joga van megválasztani, milyen módon szeretné világra hozni a gyermekét. Orvosként pedig abban látja a legfőbb feladatát, hogy megfelelően informálja az édesanyát és támogassa őt a döntésében. Kiemelte, hogy a hagyományos császármetszés, akárcsak a hüvelyi szülés, biztonságos eljárás.

Amelyik intézményben a kismama szülni szeretne, érdemes rákérdeznie, van-e mód a gyengéd császármetszésre, vagy tudatosan keresnie kell a lehetőségét. Hiszen a szülés-születés egyként meghatározó élmény az édesanyának és a babának. Hatással lesz a kapcsolatukra, később a gyermek személyiségére, a testi-lelki egészségére – elkíséri egy életen át.