A főváros egyik legzöldebb óvodájában járunk, panel lakótelep és kertváros közötti határvidéken. A Madárbarát és Zöld Óvoda címmel büszkélkedő intézmény hosszú ideje követi a környezeti nevelésben élen járó Bábozd Zöldre Egyesület nevelési módszer­tanát. A bábelőadásra érkező ovisok Mimó és Csipek városi kalandjain keresztül egy játszótér megmentésében vehetnek részt.

Küldetés teljesítve

Tavaszi madárfüttykoncertre érkeznek reggelente az ovisok Budapest egyik legzöldebb óvodájába. A cinke és a csilpcsalp füzike éneke az óvoda hosszú folyosójának végén is tisztán és érthetően hallatszott akkor is, amikor a Bábozd Zöldre Egyesület bábművészei, Mákszem Lenke és Erdei Gergő Jimi színpadra varázsolták Mimót, Csipeket, társaikat és a várost, ahol a küldetésüket teljesítették – a Szitakötő, Méhecske és Pillangó csoport ovisaival együtt, nem sokkal a Föld napja előtt.

– Ők a jövő felnőttei és döntéshozói. Tőlük is függ, hogy lesz-e még tiszta levegő, élhető bolygó – Szűcs Krisztinával, a Bábozd Zöldre Egyesület elnökével a víz körforgását szemléltető illusztrációk mellett figyeljük a színházzá alakított tornaterem előtt gyülekező kicsiket. A falon a többi környezeti elem is helyet kapott, a gondos óvónők a föld és a levegő fontosságán túl a hulladékgyűjtés jelentőségére is felhívják a figyelmet a halászhálóba gyűjtött műanyag kupakokkal, flakonokkal.

– Egyesületünk a környezeti elemekhez kapcsolódóan kidolgozott egy módszertant, amit az ovi a gyakorlatban is nagyon szépen alkalmaz. Ezt láthatjuk ezen a falon is – részletezi a csepeli óvodával ápolt rendkívül jó nevelési kapcsolatot Szűcs Krisztina.

Miért épp egy óvodában találkozunk? Mert a környezettel kapcsolatos értékrendszer kialakulásának az óvodás- és a kisiskolás kor kiemelkedően fontos szakasza az ember életében. Ami 6-8 éves korig nem rögzül az értékrendszerben – például a tárgyainkkal vagy a környezettel való kapcsolatunk –, utána már nehéz módosítani. Döntően ekkor alakul ki, mit is gondolunk olyan egyszerű dolgokról, hogy leülünk-e a földre, eltapossuk-e a bogarat, eldobunk-e valamit, amire már nincs szükségünk.

Az egyesületet anyukák, fiatal aktivisták, pedagógusok hozták létre 12 éve azzal a céllal, hogy az általános szemlélet helyett – miszerint a környezetvédelem felesleges rossz, szükséges nyűg, megoldandó probléma, amivel naponta találkozunk – olyan programot állítsanak össze, amely a jövő generációját szólítja meg, és átfogó szemléletformálással teljesen új megközelítést eredményez.

A mese végén már fát ültetnek a szereplők…Fotó: Kállai Márton

A ma már négy gyermekét nevelő egyesületi elnök korábban környezetmérnökként nagyvállalatoknál dolgozott: – Arra jöttem rá, hogy a vállalatvezetők szintjén már csak tűzoltás történik a környezettudatosság területén. A cégek élén állók mindig nagyon készségesek és együttműködők voltak a munkám során, de csak a kötelezően szükséges pillanatig tartották be az esetleges módosításokat. Amikor megszületett a kisfiam, akkor jöttem rá, hogy ez így nem fog működni. Csatlakoztam a csapathoz, megalakult ez az egyesület, amely azóta is a környezeti neveléssel foglalkozik.

A csodaládikóból előkerültek a 12 év kincsei, az első mesekönyvük: Csipek az erdőben, amivel mára saját, sokszereplős és több epizódból álló meseuniverzumot teremtettek. A mesekönyvek történetei bábelőadásokon, ökokuckókban és tanösvényeken is megelevenednek. Az előadások központi figurái Mimó és Csipek, akik Ficak kutyusukkal közösen ismerkednek a világgal, zenével, interaktív módon.

– Meseírók, grafikusok, bábosok, díszlet- és jelmeztervezők – önkéntesek több tucatja áll mellénk, ha egy-egy esemény ezt megkívánja – kapcsolódik be a beszélgetésbe Rácz Tímea, az egyesület operatív vezetője, aki szintén a kezdetektől fogva vesz részt az egyesület munkájában. – Alapvetően nyolc-tízen dolgozunk szorosabban együtt, a nagyobb programokon a Gyereksziget rendszeres fellépői vagyunk, akár kétszer ennyien is besegítenek, napokon keresztül. Vannak köztünk fotósok, informatikusok, kommunikációs szakember, óvónők és persze bábosok, de ami közös bennünk: a környezetvédelem iránti elkötelezettség. Mindenki szívből és lelkesedésből végzi a feladatát.

A bábok a Hagyományok Háza nemezkészítői által életre keltett figurák, tolmácsként fordítják le a környezetvédelmi kérdéseket a gyerekek nyelvére. Nem csak a bábok, a díszletek is természetes anyagokból készülnek, utóbbiak kicsinyített mását az óvónők is használhatják – újrahasznosítva, zokniból. A grafikailag intenzív könyvsorozat, a hozzájuk kapcsolódó foglalkoztató füzetek, s az ezekre épülő, dramaturgiailag erős bábelőadások – az izgalmakban gazdag bonyodalom és a szívet melengető megoldás – kiváló lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy egy kisgyerek meg tudja különböztetni, mi a jó és a rossz a Föld bolygó szempontjából. Olyan egyszerű dolgokat képzeljünk el, mint a csap gondos elzárása, zuhanyozik vagy kádban fürdik-e valaki, biciklire pattanunk-e vagy autóba ülünk.

– Környezetmérnökként és szakmai vezetőként valamennyi környezeti problémát szerettem volna beépíteni a meseuniverzumunkba – mesél a motivációról Szűcs Krisztina. – Mi nem csak a hulladékkal foglalkozunk, mint ahogyan teszik ezt általában a civil szervezeteknél, nálunk többek közt a víz- és levegővédelem, a klímatudatosság, az energiatakarékosság, illetve a közlekedés egy-egy állatfigurához kapcsolódik.

Hogyan lehet óvodásokkal a klímatudatosságról beszélni? Játékosan, a mese nyelvén… Fotó: Kállai Márton

A Mimó és Csipek a városban – a második mesekönyv alapján készült előadás – urbánus környezetben játszódik, ahol a városi gyerekek az épített környezetben élők problémáival szembesülhetnek.

– „Lenne itt egy küldetés. Vállaljátok?” Cserke róka megbízására hatalmas „Igeeeeen” a válasz – s ezzel kezdetét veszi a misszió a játszótér megmentéséért és felújításáért az óvoda színpadán és a nézőterén egyaránt. Nem árulunk zsákbamacskát, a mese végén már fát ültetnek a szereplők, miközben megjelenik a színpadon a műemlékvédelemért felelős Pemzli, a vándorpatkány, Mityó macska, aki már nemcsak szelektál, hanem újrahasznál, a gyerekek hatalmas örömére egy szekrényben lakik, és a teáskannába ültet virágot.

A Bábozd Zöldre Egyesület a kezdetektől komoly szakmai háttérre támaszkodhat, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel, az Energiaklubbal és a Humusz Szövetséggel szoros munkakapcsolatban áll. Ennek eredményeként is betudható, hogy az elmúlt 12 évben a programjával 40 ezernél is több családhoz és óvodák százaiba jutott el.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.