Mosogatni is engedd!

AZOK A GYEREKEK, akik kicsi koruktól részt vesznek a ház körüli teendőkben, elégedettebbek az életükkel, jobbak a társas kapcsolataik, és még az iskolában is jobban teljesítenek. Mégis, sok szülő úgy óvja a gyermekét a házimunkától, mint a tűztől.

Család-otthonB. H.2019. 05. 06. hétfő2019. 05. 06.

Kép: Gyerek mosogat testvérek házimunka takarítás mosogatás tisztaság 2019.04.28 fotó: Németh András Péter

Mosogatni is engedd!
Gyerek mosogat testvérek házimunka takarítás mosogatás tisztaság 2019.04.28 fotó: Németh András Péter

„Állandóan könyörögnöm kell, inkább megcsinálom. És akkor béke van, rend és tisztaság. Majd ha önálló lesz, úgyis rákényszerül, hogy a kezébe vegye a porrongyot” – nem egy szülő válaszolt így, amikor arról kérdeztem, hogy a gyerekeik kiveszik-e részüket a házimunkából. Nem is sejtik, mekkora hibát követnek el azzal, ha nem! Egy amerikai felmérésből kiderült: akik három-négy éves korukban már végeznek házimunkát, sokkal szorosabb családi és baráti kapcsolatokkal rendelkeznek, jobban tanulnak, és elégedettebbek az életükkel, eredményeikkel, mint azok a kortársaik, akik nem segítenek otthon, esetleg csak tizenévesként szánják rá magukat. Mindez azzal magyarázható, hogy a házimunka a gyerekek esetében olyan fontos érzéseket erősít meg, mint a felelősségvállalás, a magabiztosság vagy a pozitív önkép. A kutatók odáig merészkednek, hogy kérik a szülőket: ha a gyerekeknek a szoros napirendjük miatt nincs idejük segíteni, akkor inkább kevesebb különórára járjanak, de az otthoni teendőkből igenis vegyék ki a részüket!

De mit gondol a szakember, miért óvjuk gyerekeinket a házimunkától?

– Régen azt tartották, ha a „gyerek pusztítja a kenyeret”, akkor dolgozzon is érte. A gyerek részese volt a családi munkamegosztásnak, ezzel szemben ma már inkább luxuscikk – vallja Szegő Andrea pszichológus, aki szerint a felgyorsult életünk is hozzájárul ahhoz, hogy a szülők inkább ripsz-ropsz megcsinálnak mindent. – A legtöbb felnőttnek sem ideje, sem türelme nincs ahhoz, hogy végignézze, amíg a gyereke összepacsmagolja a felmosóvízzel a konyhát, vagy úgy gyomlálja ki a kertet, hogy több gaz marad benne, mint termés. Másrészt, a legtöbb szülő számára az a legnagyobb érték, ha a gyereke tanul. Kiszolgálja, körbeugrálja, hadd vigye többre, mint ő. Észrevétlenül csúsznak bele ebbe a szerepbe, mert működik a hallgatólagos társadalmi megegyezés, hogy a gyerek a legjobb befektetés, tehát mindent meg kell tenni azért, hogy kamatozzon is. Probléma továbbá, hogy a családok kevés időt töltenek egymással. Ilyenkor a szülő nem az edénysúrolás technikáját szeretné megmutatni a gyereknek, inkább mesél neki, kirándulnak vagy elmennek moziba. Mindez szintén fontos, csak az a baj, hogy vagylagossá vált a kétfajta tevékenység. Olykor egyenesen a büntetés kategóriájába tartozik a házimunka, és jutalom az attól való mentesülés. Némely szülők úgy gondolják, egy kis pénzbeli motiváció sem árt a gyereknek, hogy szívesebben segítsen. A szakértők ezzel szemben azt vallják, az együttéléshez hozzátartozik, hogy mindenki kivegye a részét az otthoni teendőkből. Végül is apuka sem kap pénzt a kocsi lemosásáért, anyuka sem nyújtja be a számlát egy tepsi zserbó elkészítése után. A család attól család, hogy „ingyen” teszünk magunkért, a másikért, az élhető, komfortos, tiszta otthonért.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE

 

Ezek is érdekelhetnek