Nem csak a férfiak baja

A szükség útközben gyakorta késztetheti megállásra az úrvezetőket, amire a közismert hirdetések bőven ajánlanak patikaszert. Az egyébként főként éjszaka kellemetlenkedő, nehezen visszatartható, mégis csupán csordogáló, égető-fájdalmas vizelés oka a prosztata valamely kórságában keresendő. A prosztata vagy dülmirigy (a férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy) a kismedencében, a húgyhólyag mellett, az onnan kiinduló húgycsövet veszi körül, ami a prosztata megnagyobbodása esetén összenyomódik, s ez okozza a vizelési nehézséget. (A hólyagban pangó vizelet befertőződhet, ami átterjedhet akár a vesékre is.) Idővel aztán a vizelési inger egyre inkább hirtelen támad, a vizeletsugár meg-megszakad, utócsepegés és az elégtelen hólyagürítés érzése lép fel.

Család-otthon(-rv-)2016. 03. 30. szerda2016. 03. 30.

Kép: Cancer cells and monocyte. Coloured scanning electron micrograph (SEM) of the interaction between a monocyte (green) and prostate cancer cells. Monocytes activated by cytokines (cell signaling proteins) or other agents are cytotoxic for cancer cells. Magnification: x 2500 when printed at 10 centimeteres wide., Image: 257070846, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Sciencephoto RM, Fotó: Profimedia

Cancer cells and monocyte, SEM
Cancer cells and monocyte. Coloured scanning electron micrograph (SEM) of the interaction between a monocyte (green) and prostate cancer cells. Monocytes activated by cytokines (cell signaling proteins) or other agents are cytotoxic for cancer cells. Magnification: x 2500 when printed at 10 centimeteres wide., Image: 257070846, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Sciencephoto RM
Fotó: Profimedia

A prosztata jóindulatú megnagyobbodása a negyvenes éveikben járó férfiak egyötödét, az 50–60 évesek felét, a 70–80-as korosztály 80-90 százalékát érinti. A prosztata a felnőtt férfiaknál mintegy 20 g tömegű, szelídgesztenye nagyságú, csak a végbélen keresztül tapintható szerv. (Figyelem, a nőknek is van prosztatájuk: a húgycső és a hüvely közötti falban lévő Skene-mirigyeket 2002 óta hivatalosan is női prosztatának nevezik.)

Minden, a prosztatában zajló méretváltozás tulajdonképpen sejtburjánzás. A szokásos urológiai vizsgálat – mely egyben rákszűrés is – a végbélen keresztüli tapintást (a tumor már ezzel is egyértelműen azonosítható), az ultrahangos vizsgálatot és egy speciális fehérje, a PSA (prosztataspecifikus antigén) jelenlétének vérelemzéses eredményét foglalja magában.

Gyógyszerekkel jól kezelhető a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, de ha túlzottá terebélyesedik, netán a vizeletürítés is megáll, szükségessé válhat a prosztata húgycsövön keresztül történő részleges eltávolítása. E műtét időbeli lefolyása korlátozott, tehát az eredményétől függően kényszerű megismétlésére is sor kerülhet. Az országban már több helyütt is alkalmazott laparoszkópos prosztataeltávolítás során csupán öt kis bőrnyíláson keresztül bevezetett speciális eszközökkel operálják ki a prosztatát. Ezzel a nagy, feltárásos műtét elkerülhető, gyakorlatilag nincs vérzés, a gyógyulási idő jelentősen lerövidül. A hagyományos prosztataműtétnél a hasfalon ejtett vágással teszik szabaddá a műtéti területet és veszik ki a beteg szervet. E beavatkozásnál gyakran sérül a húgyhólyag záróizma is, emiatt az operáció után hosszabb ideig tartó vizelettartási gond (inkontinencia) lép fel: az izom kellő mértékű regenerálódása (az intimtorna alkalmazása javasolt) akár hat hónapig is elhúzódhat.

A diagnosztizált daganat természetét a sejtjeiből vett mintából (biopszia) azonosítják. Ez a mintavétel a prosztatatumor esetében a végbélen keresztül, 15-20 perces eljárással történik. A szövettani vizsgálat eredménye – a rákos szövetet szabálytalanul és rendezetlenül osztódó kóros sejtek alkotják (képünkön) – határoz a további tennivalókról. A prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés, csak a tüdő- és a vastagbélrák van előtte a sorban. Sajnos a prosztatarákos esetek kilenctizede korai szakaszában az esedékes szűrővizsgálat halogatása, elmulasztása miatt többnyire észrevétlen marad – a bevezetőben felsorolt tüneteken kívül rendkívül fontos árulkodó jel a vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban –, így a kezelését is gyakran elkésve kezdik meg. E betegség fiatalabb korban gyorsabb lefolyású, ezért ekkor a nem idejekorán kezelt prosztataráknál a túlélési esély mindössze 2-3 év; míg a hetven év felettieknél még 15-20 esztendő.

Az egész család sorsát érintheti a jó tanács: nincs az a kellemetlen urológiai vizsgálat, amelyik ne volna elviselhetőbb a prosztatánál alkalmazott bármely terápiás és műtéti eljárásnál!

Ezek is érdekelhetnek