Európában a tizenévesek mintegy harmada naponta több mint hat órát tölt internetezéssel, és 91 százalékuk – vagyis szinte mindannyian – úgy vélik, hogy ez teljesen rendben van.
A túlzásba vitt kütyüzés azonban számos testi-lelki tünetet eredményezhet – többek között nyaki és ízületi, illetve látás- és hallásproblémákat, figyelemhiányt, türelmetlenséget –, de ronthat a gyerek önbecsülésén, beleszólhat szociális kapcsolataink egészséges fejlődésébe is.
A mobilképernyők csilli-villi világa mágnesként vonzza a gyerkőcöket: a kutatások szerint ugyanis minden üzenet, komment, e-mail pittyenése röpke boldogságot, sőt izgalmat vált ki, ezért nyúlnak újra és újra a mobil után, további pozitív élményekre vágyva.
Egyszerű praktikák a függőség ellen:
Tiltsuk le az értesítéseket! – A mobil szinte mindenről értesítést küld, de nem kell valamennyi applikáció vagy közösségi oldal üzenetére reagálni. Érdemes csak azokat a jelzéseket engedélyezni, amikor valaki közvetlenül kíván kommunikálni a gyermekünkkel.
Szürke árnyalatú kijelző – A különböző színek stimulálják az érzékszerveinket. Ha levesszük a színeket, a gyerek valószínűleg ritkábban pillant rá a telefonjára.
Ne zavarjanak! üzemmód – Egy iskolásnak vélhetően nem kell minden pillanatban elérhetőnek lennie, de beállíthatunk kivételeket is, így biztosan nem marad le a valóban fontos hívásról. Éjszakára mindenképpen ajánlatos a Ne zavarjanak! üzemmódot bekapcsolni, mert a lámpaoltás utáni mobilozásnak a napközbeni álmosság, fáradtságérzés a következménye.
30:60 perc – Ha nem házi feladatról van szó, aligha akad olyan online tevékenység, amihez a gyereknek 30 percnél több időre van szüksége. A szempanaszok és az ízületi károsodások megelőzése érdekében a félórányi képernyő előtt töltött idő után következzen 60 perces más, aktív tevékenység.
Kütyümentes időszakok – Fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek vele, hol illendő, helyénvaló az eszközhasználat, s hol nem: például étkezés, közlekedés közben, illetve közvetlenül lefekvés előtt nem ajánlatos.
Korlátok nélkül
Az online oktatásnak köszönhetően a gyerekek 85 százaléka főként a tanulás kapcsán használja az internetet, de sokan még mindig elsősorban videónézés, kapcsolattartás vagy játék miatt mennek fel a világhálóra. A szülők fele 1-2 órára, 20 százalékuk 2-4 órára korlátozza a képernyők előtt töltött időt, de minden harmadik gyermek korlátlanul lóghat a neten.
A felnőttek többsége nem szabályozza az internetes tartalmakhoz való hozzáférést. A gyerekek fele találkozott már a webes böngészésből adódó káros következményekkel: erőszakos, felkavaró tartalmakkal, ismeretlenek általi zaklatással – derül ki az INNObyte Informatikai Zrt. kutatásából.
