Pajzsmirigy: a titokzatos szerv

Csomókat, göböket tapintani a testünkön mindig ijesztő. A pajzsmirigy jó- és rosszindulatú daganatai is göbök formájában jelentkeznek. Hogy keletkezik a pajzsmirigygöb, melyikből lesz tumor, miként fedezhető fel és gyógyítható a betegség? Erről beszélt a népes hallgatóságnak a Semmelweis Egészség Napok rendezvényén Prof. Dr. Takács István, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika vezetője.

Család-otthonHabik Erzsébet2020. 01. 29. szerda2020. 01. 29.
Pajzsmirigy: a titokzatos szerv

Miért kell róla beszélni?

– A pajzsmirigygöbösség rendkívül gyakori jelenség – az itt ülőknek mintegy a fele érintett, ha nem is tud róla –, és számos félreértésre ad okot. A leggyakoribb ezek közül, hogy mindenkiben nagy félelmet kelt. Persze azt nem mondhatom, hogy a pajzs­mi­rigygöbök ártalmatlanok.

Hátterükben az esetek szerencsére csak kis hányadában áll malignus – rosszindulatú – megbetegedés. Ám ha folyamatosan elhessegetjük az aggodalmakat, akkor az emberek elkezdenek nem félni a pajzs­mi­rigytumortól. Ezért le kell szögezni: ha nem gyógyítjuk, akkor az éppen olyan halálos kimenetelű lehet, mint a többi rosszindulatú rákos betegség – kezdte előadását a professzor.

Szervezetünk finomhangolója

Elöljáróban nem árt felidézni: a pajzsmirigy a legnagyobb en­dok­rin­szervünk, ugyanakkor meglehetősen aprócska, mindössze 20–40 grammot nyom. Az általa termelt hormonok gyakorlatilag valamennyi anyagcsere-folyamatba beleszólnak, finomszabályozzák a szervezet működését, többek között az idegrendszert, a keringést, az emésztőrendszert.

Így képzeljük el a pajzsmirigyet. Fotó: Shutterstock

A pajzsmirigyhormonok mennyiségét az agyalapi mirigy a pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Aki volt már pajzsmirigybeteg, tudja, hogy az orvosok folyamatosan figyelik a pajzsmirigy TSH-értékét, mert ez az abszolút szabályozója a pajzsmirigy működésének. Ha kevés a hormon, akkor sok TSH termelődik, ha sok a pajzsmirigyhormon, akkor kevés.

Mi kell a kiegyensúlyozott működéshez?

Többek között jód. Egy felnőttnek naponta 100–150 mikrogramm jódra van szüksége. Tudni kell azonban, hogy Magyarország lakosságának 80 százaléka olyan területen él, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elég jódot, ezért a pótlása kiemelten fontos megfelelő táplálkozással.

Ha kevés jódhoz jutunk, a pajzsmirigy nem képes hormont termelni, erre pedig a szervezetnek egyetlen lehetséges válasza van: megemeli a TSH mennyiségét, ami elkezdi túlműködtetni a pajzsmirigyhormont termelő sejteket. Azok a sejtek pedig, amelyek reagálnak a TSH-ra, elkezdenek burjánzani.

Mitől alakulnak ki a göbök?

A göb csupán annyit jelent, hogy a pajzsmirigy állományában előemelkedő vagy nem előemelkedő, de tapintható, a pajzsmirigy állományától elkülönülő struktúrájú részlet található a szervben. A göbök megjelenésének esélyét növeli tehát a jódhiány és bizonyos örökletes tényezők.

Okozhatja ciszta, továbbá lehetnek gyulladás következményei. Az endokrinológus szakorvosnak tehát elsődleges feladata, hogy azokról a szövetszaporulatokról, melyek ránézés, tapintás vagy ultrahang szempontjából göbként jelennek meg, kiderítse, hogy jóindulatúak-e vagy sem.

Sokan vagyunk érintettek

Ultrahangos vizsgálat. Fotó: Shutterstock

Első ránézésre elég megdöbbentő adat: a pajzs­mirigygöbök Magyarországon jelenleg a nők 30–50 százalékát, a férfiak 20–30 százalékát érintik. A pajzsmirigyrák viszonylag ritka, ez a típus az összes rák 1,9 százalékát teszi ki a nők és 0,7 százalékát a férfiak esetében, és a halálozási arányok is kedve­zőek. Az elmúlt 25 esztendőben azonban évente majdnem megduplázódott az új esetek száma.

A fő kérdés az, hogy kell-e szorongani a megjelenő göbök miatt. Fontos, hogy ezt nagy pontossággal kiderítsék, már csak azért is, mert a pajzsmirigyrák jól gyógyítható, legalábbis az elején. Ha korai stádiumban fedezik fel a betegséget – amikor a tumor még nem adott áttétet –, rendkívül jó az esély a teljes felépülésre. Távoli áttét esetén azonban már a betegek 60 százaléka meghal öt éven belül.

Kiváló jódforrás a jódozott konyhasó és a tengeri só. A különbség köztük, hogy míg a jódozott konyhasónál ismerjük, hogy egy kilogrammot 15 ezer mikrogramm jóddal dúsítanak, addig a tengeri só jódtartalmát pontosan nem lehet tudni. De egyvalami biztos: ha valaki ilyen termékeket használ, az jót tesz a pajzsmirigyének.

Versenyfutás az idővel

Az orvos első feladata, hogy eldöntse a göbről, az tumor-e vagy sem. Először fizikálisan vizsgálja meg, ám így csak az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatók ki jól. Ezután következik a laborvizsgálat, a TSH-szint és a pajzsmirigyhormonok (T4, T3) értékeinek ellenőrzése.

A laborvizsgálat után javasolt a szerv ultrahangos (UH) vizsgálata, mellyel már a 2-3 mm-es eltéréseket is meg lehet találni, de önmagában az UH nem ad műtéti indiká­ciót, azaz okot a műtétre. A diagnózist pontosítja a finomtűs bi­op­szia, aminek során sejteket szívnak ki a gyanús területről citológiai vizsgálat céljából. Ennek eredménye fogja eldönteni, hogy merre menjünk tovább – magyarázza dr. Takács István.

Amennyiben még mindig nem biztos az orvos a göb természete felől, úgy a továbbiakban az izotópos (szcintigráfiás) vizsgálat ad erre választ. Ennek során a páciensnek technécium izotópos folyadékot juttatnak a szervezetébe, s azt vizsgálják, hogy a göb milyen mértékben tárolja azt.

Meleg göb esetén piros színű képlet látható – ekkor izotóp halmozódik fel –, míg hideg göb esetén nem, így üres, kék képet kapunk.

A tapasztalatok szerint a meleg göbből nem lesz tumor. A hideg göb esetében viszont 3-5 százalék az esély arra, hogy az rosszindulatú daganatos betegség következménye. Ekkor a következő lépés az operáció.

Mindebből látható, hogy a göbökkel való orvosi bánásmód a maximális óvatosságra alapul. A göböt eltávolítani még mindig kisebb kockázat, mint hogy valakinek tumora legyen a pajzs­mirigy­göbből, ezért ha már a gyanús kategóriát eléri, akkor indokolt a műtét.

Mennyit ártott Csernobil? Az atomkatasztrófa okozta sugárzás következtében jelentősen megnőtt a térségben a gyermekkori pajzsmirigytumorok száma. Ez a robbanás következtében felszabaduló radioaktív jódnak (jód 131) tudható be, ami nagymértékben felhalmozódik a pajzsmirigyben. (A radioaktív jód szennyezett táplálékkal is bekerülhet a szervezetbe.) A jód nagyon gyorsan beépül a pajzsmirigybe. Az atombaleset után azért szedettek a lakosokkal jódtablettát, hogy a pajzsmirigyet túltelítsék jóddal, s ezáltal kiszoruljon a káros 131-es jódizotóp, ami viszonylag gyorsan lebomlik, a felezési ideje napokban mérhető. Vagyis, ha a pajzsmirigy már tele van jóddal, akkor nem fog többet felvenni. Így ha a robbanás utáni első időszakot valaki átvészeli, akkor már nagy baja nem lesz – legalábbis a jódmérgezés miatt nem. Szerencsére Magyarországon nem mértek többet az átlagos háttérsugárzásnál, így hazánk lakosainál nem mutattak ki több pajzsmirigyrákos esetet a katasztrófa után.

 

Ezek is érdekelhetnek