Passzív ház fűtés nélkül

Mihály György már jó előre gondolt az energiaválságra, ezért olyan házat építtetett magának, amiben nem kell fűteni.

Család-otthonPethes József2007. 11. 30. péntek2007. 11. 30.
Passzív ház fűtés nélkül

A filmes szakembernek felesége és három kisfia van, fontos számára az ő jövőjük is: ne kerüljenek szorult helyzetbe, ha vele valami történne, és ők nem tudnák fizetni a hatalmas számlákat. Ezért olyan házat képzelt el, ahol a lehető legkisebbre csökkentheti a rezsit. Amikor ismerős építészmérnököknek először vetette fel, hogy a házát ne kelljen fűteni, csak nevettek rajta. Később azonban, amikor eléjük tolta a külföldi példákat, és olyan kivitelezőt is talált, aki már alig várta, hogy passzív házat építhessen, igencsak meglepődtek.
De milyen is a passzív ház? A pilisszentlászlói épület kívülről szép és ízléses. Aztán feltűnik, hogy nincs kéménye, innen bizony nem jutnak ki tüzelésből eredő káros anyagok. Nem igényel fűtést, mert a bent megtermelt hulladékhő elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a ház hőveszteségét. Ennek feltétele a kiváló szigetelés. Erre a célra betonnal kiöntött polisztirol építőelemeket használtak, és a falak 30 centiméter vastag szigetelést kaptak, szemben az 5 centis magyar átlaggal. Az ajtók a szokásos kettő helyett háromrétegű üvegből készültek. A nyílászárókat egyébként egészen más technikával állították be, mint ahogy azt mi megszoktuk, négyféle anyagot használtak a tömítésre – egy átlagos házból annyi levegő szökik el, hogy a tulajdonos gyakorlatilag az utcát fűti.
Mihályék nem szellőztetnek, mert akkor nagy lenne a hőveszteség. A friss levegőről egy gép gondoskodik: a ventillátorok által beszívott levegő először lemegy a föld alá, ott 2 méter mélyen, 50 méter hosszan tekereg, így átveszi a föld hőmérsékletét, s ezután kerül a házba. Ha például odakint 40 fokkal tombol a kánikula, az épületbe 20-24 fokos levegő jut be. Ha pedig mínusz 15 fokban vacogunk kint, mire a levegő a házba kerül, már nulla fokossá szelídül. Mielőtt az elfáradt levegő elhagyná a házat, találkozik egy hőcserélővel, ahol átadja a melegét a friss levegőnek. A módszer egyik előnye, hogy a bejövő levegő útjába szűrőt helyezhetnek, ami nem engedi be a pollent (Németországban az allergiás betegeknek sokszor azt ajánlják, költözzenek passzív házba). A házat alulról és felülről is környezetbarát anyagokkal szigetelték. A vízszigetelést egy magyar feltaláló speciális anyagával oldották meg, ami arra is jó, hogy kiszűrje a talajból a házba áramló káros radonsugárzást. Brit kutatók szerint a tüdőrákos esetek 9 százalékában éppen ez a radioaktív nemesgáz okozza a bajt, és az összes daganatos eset néhány százalékáért is ez a felelős.
A meleg vizet geotermikus hőszivattyú állítja elő, ami két, 80 méteres szonda segítségével nyer hőt a földből. A szivattyú szolgáltatja a tartalékfűtést is, amelyet a falakba és a mennyezetbe vezettek. Mindkettő úgynevezett sugárzó hőt ad le, ami az élő tűzhöz vagy a kályhához hasonlóan barátságos és egészséges meleget jelent. Ha odakint tikkasztó meleg van, klímaberendezésre akkor sincs szükség. Ilyenkor a hőszivattyú működését megfordítják, és a falban, illetve a mennyezetben keringetett víz segítségével tudják hűteni a házat. Mindehhez csak kevés elektromos energia szükséges.
A pilisi házban úgy takarékoskodnak a vízzel, hogy két szennyvízcsatornát építettek. A vécéből, a konyhából és a mosógépből származó víz a biológiai tisztítóba kerül – ahol a benne lévő szerves anyagokat baktériumok lebontják –, majd öntözésre használják. A mosdásra használt víz egy másik masinában gyűlik, amely megszűri, csírátlanítja, megtisztítja és visszaszivattyúzza a vécétartályba és a mosógéphez. Ennek a trükknek a segítségével a házban fele annyi vizet használnak, mint ha a hagyományos módon oldanák meg a szennyvízelvezetést.
A ház belsejében használt környezetbarát anyagok, például a tömör gipszből készült falak miatt optimális a levegő páratartalma. A bio falfestékben nincs káros anyag, és ha a külső falra rásüt a nap, az antibakteriális festék elpusztítja a felületen megtelepedő baktériumokat. A padlót is természetes anyagokkal, fával, parafával, tengeri fűvel és kókuszrosttal burkolták.
A passzív ház építésére Mihály Györgynek alapvetően gazdasági indítékai voltak – és kiderült, hogy ez összecseng a környezettudatos életvitellel. Ami jó a zsebének, az jó a környezetnek is. Az építkezésről filmet is készített, hogy ezzel segítse át a sok buktatón azokat, akik ekkora fába vágják a fejszéjüket.

Ezek is érdekelhetnek