MILYEN A JÓ iskolabüfé? Sok közülük üzleti alapon működik, mondván, olyan ételeket kínálnak, amit otthon megszoktak a gyerekek. Szerencsére akad másféle is, ahol tudják, hogy gyerekeket etetni nagy felelősség.

Répa, retek, quinoa - Milyen a jó iskolabüfé?

Amikor otthon csokit és sárgarépát találsz az asztalon, melyiket eszed meg? – teszem föl a nem túl eredeti kérdést az ötéves Csengének, aki frappánsan kerüli ki a választ: – Amelyik finomabb.

Csenge az édesanyjával érkezett a Budapest Kongresszusi Központban rendezett Iskolabüfé Fesztiválra, a két bátyját kísérte el. A fiúk éppen versenyeznek: hét iskola csapata mérkőzik meg, ki mennyit tud az egészséges ételekről, kalóriákról, felismerik- e a különböző gyümölcsöket és zöldségeket? Amíg a gyerekek játszanak és egészséges finomságokat kóstolgatnak, a pedagógusok, az iskolai büféket üzemeltető vállalkozók és az egészségügyi dolgozók előadásokat hallgatnak arról, hogy milyen a jó iskolai büfé. Dr. Cserháti Zoltán, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese azt a kérdést boncolgatta, vajon ki alakítja a gyerekek élelmiszer-környezetét?

A kormányzat? Augusztusban levelet kaptak az iskolaigazgatók az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy az iskolabüfék csak egészséges ételeket árulhatnak. Ez korábban csupán ajánlás volt, de ősztől tilos a csipszadó hatálya alá eső termékeket árusítani, helyettük tejtermékek, gyümölcsök, saláták és egészséges lisztekből készült pékáruk kerülhetnek a polcokra. Eközben az iskolai büfék jogilag meglehetősen faramuci helyzetben vannak, mert nem létezik rájuk vonatkozó külön jogszabály: hivatalosan büfétermékeket forgalmazó üzletekként működnek.

Ennek ellenére megpróbálnak igazodni az új elvárásokhoz, de több iskolai büfés is arról panaszkodott, hogy a gyerekek nem a számukra ajánlott ételekre „kattannak rá”, s ha nem kaphatják meg a büfében a megszokottakat, akkor beszerzik a közeli boltban. A „boltozás” nyilván a felsős és a középiskolás diákokra vonatkozik, az alsósok leginkább azt eszik, amit otthonról visznek. De mit pakol a szülő? Olyan ételeket, amiket a család megszokott. És ezek nem feltétlenül egészségesek.

– Ez quinoapuding, a világ egyik legegészségesebb növényéből készült. Ha meglátnák a gyerekek a növényt, meg sem kóstolnák, így meg sorra jönnek repetázni. Nagyon kíváncsiak, és meggyőződésem, hogy az otthoni minta dönti el, mit esznek meg és mit nem – mondja Molnár György, a Dobos C. József Vendéglátó-ipari Szakközépiskola tanára.  – Nehéz úgy az iskolabüfék megreformálásáról beszélni, ha a gyerek otthon sem eszi meg a zöldséget. A diákok többsége nem reggelizik, délelőtt megisznak egy energiaitalt, hogy talpon tudjanak maradni – mondja, miközben mellettünk a fogpiszkálókra tűzött sütőtököt, retket és sárgarépát falják a gyerekek.

Kemény Zsuzsanna a csepeli Nagy Imre Általános Iskolából érkezett negyedikes osztályával. Szerinte az iskolabüfé üzleti alapon működik. Azt árulják, amit a gyerekek a legszívesebben és a legtöbbször megvesznek. Az egyik szülő, Ildikó szerint ott mindent lehet kapni, ami egészségtelen, legfeljebb egy kosárban lapul néhány körte meg alma.

Zsuzsanna így folytatja:
– Meggyőződésem, hogy az iskolabüfé befolyásolhatja a fiatalok étkezési szokásait, hiszen a gyerekek látják, mit vesznek a társaik, s ezzel hatnak egymásra. Az osztályomban állandó téma az egészséges táplálkozás, rendszeresen tartunk gyümölcsnapot, még az osztálykirándulásra sem lehet szénsavas üdítőt vagy csipszet vinni. Egyes rétegeknél kifejezetten trendi az egészséges táplálkozás, s az lenne a normális, ha ez minden családnál így működne. De ezt hogyan várhatnám el a mindennapi megélhetési gondokkal küszködő szülőktől?

Bognár Krisztina védőnő, dietetikus két iskolában is dolgozik. Sok túlsúlyos gyerekkel találkozik, közülük nem egy küszködik magas vérnyomással, cukorbetegséggel, lelki problémával.

– Vannak szülők, akikkel nyíltan lehet beszélni arról, hogy kövér a gyerekük és mi a teendőjük, míg mások inkább elzárkóznak. Nem egy szülő mondta, hogy azért nem tudja további vizsgálatokra vinni a gyerekét, mert nem vehet ki szabadnapot. Pedig milyen egyszerű lenne egészségesen étkezni: végül is mibe telik naponta kétszer felszeletelni pár almát és sárgarépát, ráadásul nem is kerül sokba. De valamiért nálunk mégsem könnyű egészségesen élni. Van, aki mégis megpróbálja a lehetetlent. Csöndör Judit négy évvel ezelőtt vette kézbe a nagykanizsai Piarista Iskola büféjét. Nyereségről a mai napig szó sincs, megszállottságról annál inkább.

– A büfében főzök kölest és tápiókát, a joghurtnak friss gyümölcsből magam csinálom az alapot, a salátákat mindig megbolondítom valamivel, például fürjtojással. Ostobaságnak tartom, hogy az édességről teljesen le kellene mondaniuk a gyerekeknek. Nálam is lehet kapni kakaós csigát, de helyben gyúrom a tésztát, vagy csak összeütök egy mézes krémest, ahogyan nagyanyáink csinálták. Aki kér, annak készítek karamellás tejet. Használok teljes kiőrlésű lisztet is, de keverem a fehérrel, termelőtől hozom a gyümölcslevet, amiben nincs hozzáadott cukor – mondja Judit, aki azzal is tisztában van, hogy csak megfizethető áron kínálhat mindent. – Sok szülőnek az a legkényelmesebb, ha pénzt ad a gyerekének, vegye meg, amit akar. Ha már rám hárul a felelősség, hogy mit egyenek, akkor megpróbálom tisztességesen csinálni.
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.