Két hónapig kell várni a csodára: ennyi idő alatt lesz a fekete hernyóból színpompás pillangó. Külföldön már elterjedt, míg hazánkban még csak néhányan foglalkoznak lepketenyésztéssel. Egyikük Modróczki Tibor.

Repülő drágakövek bűvkörében

Hogyan válik valaki lepketenyésztővé? Miként hatalmasodik el e szenvedély?

Modróczki Tibornak a barátja három éve egy hernyót ajándékozott. Rövid használati utasítást is adott hozzá: „Itt van, Tibi, próbáld ki!” Az egyik legnehezebben nevelhető faj volt a kínai holdlepke. Sikerült eljutni vele a bebábozódásig, de ott megrekedt a folyamat.

Ám sok esetben a kudarc további próbálkozásokra ösztönzi az embert, ahogyan írásunk főhősét is. Legközelebb a termetes madagaszkári bikaszemes lepkére szavazott, és az első „alomból” százötven gyönyörű rovar jött a világra. Innen már nem volt visszaút.

– Egy kezemen meg tudom számolni, hazánkban hányan foglalkozunk lepketenyésztéssel – mondja a budapesti Modróczki Tibor. – Valójában külföldön sokkal nagyobb az érdeklődés iránta. Antikváriumban, könyvtárban kerestem hozzá szakirodalmat, de csak egy 1957-es kiadású kötetet találtam, az is a selyemhernyó-tenyésztésről szólt.

Repülő drágakövek bűvkörében

Falikép törékeny szépségekből. Fotó: Németh András Péter

Nem maradt más, mint a kísérletezés. A lepke fejlődési stádiuma során rengeteg új dologra lehet rájönni. Néha úgy érzem, minél több mindent megtanulok, annál kevesebbet tudok.

Mindent meghatároz, honnan és milyen minőségben érkeznek a peték vagy az élő hernyók, bábok. Ezeket leginkább külföldről, főként a trópusi országokból ajánlatos beszerezni az interneten. Persze előfordulhat, hogy a postával szállított „áru” életképtelen, ilyenkor nem illik érte pénzt elfogadni.

Modróczki Tibor mindenért garanciát vállal, a gyenge vagy hibás bábokat kicseréli. Neki nem az üzlet és a bevétel számít, hanem hogy felkeltse az érdeklődést e színpompás rovarvilág iránt.

Számára a lepketenyésztés kikapcsolódás, hiszen főállásban egy magyar vállalat értékesítője, azt megelőzően pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán diplomázott.

A természet csodája, ahogyan a gombostűfej-nagyságú petékből kikelnek a pici hernyók, majd hihetetlen étvággyal falnak és növekednek, közben többször is ledobják régi ruhájukat. Az első vedlés vízválasztó: ha ezt túlélik, általában megmaradnak.

Bebábozódás előtt egyes fajok puha selyemgubót szőnek az ágak közé, mások a földbe vermelik magukat. A gubón belül még egyszer vedlenek, végül bábbá alakulnak. Aztán hosszabb-rövidebb idő után eljön a csoda, amikor a bábból kikel a lepke.

Repülő drágakövek bűvkörében

A büszke lepketenyésztő. Fotó: Németh András Péter

Bizonyos kifejlett pillangók öt-hat napig élnek, a trópusiak két-három hétig is bírják, gyümölcsöt vagy nektárt fogyasztanak, némelyek pedig csak szaporodásra születnek, s mivel párzás után elvesztik a szájszervüket, napokon belül elpusztulnak.

– Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a lepkék iránt – újságolja Modróczki Tibor. – Van egy kis vállalkozásunk a feleségemmel, szerény mértékben értékesítéssel is foglalkozunk. Sokan csak ki akarják próbálni, képesek-e felnevelni a rovart, mások ballagásra vagy születésnapra különleges ajándéknak vesznek a legszebb példányokból.

Ezeknél sokkal fontosabbnak tartjuk az ismeretterjesztést: ha hívnak bennünket iskolákba, szívesen megyünk bemutatót tartani, s kiállításokra, bemutatókra is járunk. Bár a börzék tele vannak preparátumokkal, mi nem lelkesedünk értük. Érzelmileg erősen kötődünk a lepkékhez, ameddig élnek, körülöttünk repkednek a nappaliban.

Azután más dimenzióba kerülnek, a párom különleges ékszereket készít belőlük. Csodás látványt nyújtanak gyantába zárt szárnyaik.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.