A koronavírus-fertőzöttek közül sokan súlyos tünetekkel, kórházban fekve gyógyulnak a betegségből, míg a szerencsésebbek az otthonukban lábadozhatnak. Hogyan különítsük el a beteget? Milyen gyógyszerekkel csillapítsuk a lázat? Szedjünk-e a köhögésre gyógyszert?

Tudnivalók az otthoni ápolásról, koronavírus esetén

Rengeteg a Covid-beteg, de a többségük szerencsére nem kerül kórházba. A fertőzés kezdeti tünetei – magas láz, rossz közérzet, szárazköhögés, fejfájás, szapora szívdobogás, íz- és szagvesztés – mára mindenki számára ismertek. Ha bármely hozzátartozónknál felmerül a fertőzés gyanúja, első lépésként el kell szeparálni az egészséges családtagoktól.

– Először is az alvóhelyet különítsük el a többi élettértől, illetve a tisztálkodás és a kapcsolódó helyiségek használatát, mivel a vírus, illetve annak részecskéi a vizeletben és a székletben is ürülnek. Ha közösen használjuk, a fürdőszobát és a mellékhelyiséget gyakran fertőtlenítsük, szellőztessük ki. Minél kevesebb pára legyen e helyiségekben, ne legyenek bennük közös vízzel, nedvességgel szennyezett textíliák, például törülközők, lepedők.

Valamennyit gyakran cseréljük, és magas hőfokon mossuk: ez 60 fok fölött erősen valószínűen, míg 90 fok fölött bizonyítottan gyilkosan hat a vírusokra. A vasalásnak pedig nincs párja, a 150–250 fokos vasaló is megteszi a magáét – sorolja a teendőket Jáksó doktor. A párásítást kerüljük: a SARS-CoV-2 cseppfertőzéssel terjedő vírus, a fertőzőképessége többszöröse az átlagos influenzavírusénak, az életben maradási képessége is erősebb, a párásítás a sokszorosára növelheti a szóródását.

A beteg lázát 38 fok alatt nem kell csillapítani, a láz a legősibb és a legjobb vé­de­kezőeszközünk az efféle fertőzések ellen. Efölött gondoskodjunk a megfelelő lázcsillapításról paracetamol-, metamizol- vagy ibuprofentartalmú gyógyszerekkel. Az idősebbekre különösen ügyeljünk, mert náluk a magas láz önmagában is szövődményeket okozhat.
A Covid-betegeket szinte „húzza az ágy”, nagy fáradékonyságról számolnak be.

Feküdjön, aludjon mindenki, amennyi jólesik, de nem mindegy, milyen pózban. A lázas, köhögő, nehézlégzésre panaszkodó beteg feküdjön minél többször hasra, illetve több órára felváltva a jobb és bal oldalára. Ezzel tehermentesítjük a tüdő azon részeit, melyek az állandó hanyatt fekvéskor mindig ugyanott terhelődnének. Így e tüdőterületek megkönnyebbülnek, fokozódik bennük a vérkeringés, a vér több oxigént képes szállítani. Ha az otthon ápolt beteg is odafigyel erre, talán nem válik olyan súlyossá az állapota, hogy abból tüdőgyulladás, ne adj’ isten kórházi kezelés következzen – magyarázza a főorvos.

A Covid-fertőzés száraz köhögéssel jár: ha nagyon kínzóvá válik, csillapítani kell. De óva int a szakember, hogy már a kezdeti időszaktól kezdve köptetőt szedjen a beteg. Ha még egy bakteriális fertőzés is rátelepedik az eredeti vírusfertőzésre, ez sok esetben nagy mennyiségű nyákképződéssel jár, amit nem képes felköhögni a beteg.

Ilyenkor azonban már be kell vonni a kezelésbe a háziorvost. A vérhígítók segíthetnek a koronavírus-fertőzöttek kezelésében, de alkalmazásuk fokozott odafigyelést igényel. Véralvadásgátló injekciót vagy gyógyszert kizárólag a háziorvos utasítására szabad használni, mert életveszélyes szövődményei lehetnek, ha nem a megfelelő dózisban szedjük – figyelmeztet dr. Jáksó Krisztián. A C- és D-vitamint azonban jó szívvel ajánlja.

S mikor hívjunk mentőt a betegünkhöz?

– Megfordítom a kérdést: mikor ne hívjunk azonnal mentőt? Tartsuk be a sorrendet, először a háziorvost értesítsük telefonon, aki nyomon követi a tünetek súlyosbodását, gyógyszereket rendel. A mentőket akkor kell riasztani, ha a betegnek nagyon leesik a vérnyomása, hirtelen zavartság, vagy olyan mértékű fáradékonyság alakul ki nála, ami már a normál életvitelt is gátolja, illetve csillapíthatatlan a láza vagy a köhögése. Ezek az állapotok valószínűleg kórházi kezelést igényelnek.

Ám vigyáznia kell annak is, aki túljutott a betegségen.

– Ha a gyulladás elér egy adott pontot a légutakban, akkor minden tüdőlebenyre kiterjedő súlyos gyulladást okoz. Ez a vírusfertőzés úgy támadja meg a tüdőt, hogy mire a betegek észreveszik az oxigénhiányt, már olyan oxigénszinteket jeleznek a vizsgálatai eredményeik, melyek normál békeidőben mindenkit megijesztenének. A jelen irányelvek szerint elsősorban nem az számít, mit mutatnak a vizsgálati és a laboreredmények, hanem hogy a páciens szubjektíve mit érez. Elegendő-e neki az oxigén vagy sem. Otthon is erre kell figyelni.

Ha a betegségből kilábalt hozzátartozónk korábban egy perc alatt fölment három emeletet, most pedig öt percig tart neki és közben négyszer megáll, akkor baj van. Ha fekve fullad, baj van. Ha hirtelen megemelkedik a légzésszáma, ha a pulzusa eddig 90 volt, most pedig 130, akkor baj van. Akár érzi, akár nem: ezért alattomos ez a vírusfertőzés.

Gyakran a betegek úgy kezdenek el fulladni, hogy még nincsenek a tudatában ennek, ezért kerülnek be később a klinikákra. A legsúlyosabb szövődmény a tüdőgyulladás és a velejáró jelentős, még soha nem látott halálozási arány – mondja dr. Jáksó Krisztián. – Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, amivel megelőzhetjük, hogy a betegünk az intenzív osztályra kerüljön.

És hagyjunk időt a gyógyulásra. Tüdőgyulladás nélkül is hetekbe kerülhet, mire visszatér a teherbíró képessége. Ez normális. A cél az, hogy mindenki túlélje, s aki átesett a betegségen, szép nyugodtan, fokozatosan újra teljes értékű életet élhessen.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.